Reggeli Sajtófigyelő, 2001. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-08-31
5 összehasonlításban. Martonyi János külügyminiszte r megköszönte Elmar Broknak azt a segítséget, amelyet egyrészt személyesen, másrészt az Európai Néppártok frakciójában fejtett ki Magyarország uniós csatlakozása érdekében. A találkozón áttekintették a csatlakozási tárgyalásokat és egyetértettek abban, hog y azokat 2002ben be kell fejezni, 2003ban viszont már ratifikálni kell a csatlakozási szerződést annak érdekében, hogy 2004 elején Magyarország részt vehessen az európai parlamenti választásokon. A német politikus szerint a ratifikációra elegendő időt ke ll hagyni, de leszögezte, hogy Magyarország egyike a legesélyesebb jelölt országoknak. Elmar Brok a parlament integrációs bizottságának tagjaival is találkozott, és ismét támogatta, hogy a Nizzában tervezettnél nagyobb számú EPképviselője legyen a csatla kozást követően Magyarországnak, jelentette az MTI. Szájer József, a bizottság elnöke úgy nyilatkozott: a médiakuratóriumokkal kapcsolatos problémák is felvetődtek a megbeszélésen. Kiderült, hogy az országjelentés a romák helyzetével kapcsolatban hangsúlyo zni fogja a Magyarország előtt álló tennivalókat. Zipernovszky Kornél Veszélyben az integráció? A megtámadottak a Năstasenyilatkozatról Románia európai elkötelezettsége kerül veszélybe, ha Adrian Năstase föderalizmusról szóló hétvégi okfejtése stra tégia eleme – fejtették ki a kormányfő által megjelölt politikusok, gondolkodók. A Krónikának Molnár Gusztáv, Gabriel Andreescu, Toró T. Tibor és Sabin Gherman nyilatkozott. Irracionális és racionális dimenziókat is felfedezett a miniszterelnöki állásfog lalásban Molnár Gusztáv politológus. A Provincia havilap főszerkesztőjét a miniszterelnök Gabriel Andreescuval és Sabin Ghermannal név szerint is megemlítette slanic moldovai expozéjában, melyben a föderalizmust hirdető fórumok sorában a Transilvania Jurna l és a Krónika napilapokat valamint a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet is nevesítette. „Az irracionális dimenzió az ország területi integritásával kapcsolatos félelem. Ezt én abszurdnak tartom” – jelentette ki Molnár Gusztáv. Értelmezése szerint azonban a téma újbóli felmelegítése azt jelezheti, hogy ismét működésbe lépett a titkosszolgálatoknak az a részlege, amely a területi integritás védelmével foglalatoskodik. „Együtt lehet élni azzal, hogy az embert egyfolytában megfigyelik, de most meglehetősen leple zetlen formában bukott ki, hogy a Provincia a Krónikával együtt a román titkosszolgálatok kedvenc célpontjai.” A politológus a miniszterelnöki okfejtés racionális tényezőit délkeleteurópai öszszefüggésekben értelmezte. „Felerősödni látszik a balkáni ors zágokra nehezedő nyugati nyomás, hogy tegyenek többet a nemzeti kisebbségek ügyében és országaik decentralizációja kérdésében. Jugoszláviában Kostunica elnök egyre határozottabban Nyugatellenes irányba mozdul, Macedóniában nagy valószínűséggel azok kerüln ek előtérbe, akik elutasítják a NATOval, az Európai Unióval való megegyezést. Adrian Năstase kijelentése arra utal, hogy Románia is egy ilyen regionális dimenzióban kezd elhelyezkedni. Ez pedig kívül esik a most formálódó Európán” – fogalmazott Molnár Gus ztáv. A politológus utalt arra, hogy két évvel ezelőtt személyesen nyújtotta át Adrian Năstasénak az erdélyi kérdésről Gabriel Andreescuval közösen szerkesztett könyve dedikált példányát. Úgy vélte, a miniszterelnöki megnyilatkozás egy olyan időpontban tö rtént, amikor nincs Erdélyben komolyan vehető párt „Egy erdélyi transzetnikus pártnak valóban jelentősége lehet – ecsetelte – , különösen hogy a Parasztpárt szétesett, és az RMDSZben is látjuk, milyen zűrzavarok uralkodnak. A miniszterelnök mindenképpen fe lmérte, hogy a transzetnikus párt megalapítása már egy Sabin Gherman utáni állapotra utal.” Gabriel Andreescu: közeledés a PRMhez? Gabriel Andreescu kérdésünkre hangsúlyozta, nem számított a miniszterelnök ilyen természetű megszólalására. A jeles bukar esti gondolkodó tudniillik korábban úgy érzékelte, a kormánypárt és az RMDSZ együttműködése radikális változást idézett elő Adrian Năstase régi vonalvezetésben. „A föderalizálódás veszélye, Erdély elszakadásának veszélye korábban Năstase pártjának gyenge, túlhaladott tézise volt – idézte fel Andreescu. – Azt reméltük, hogy ezen sikerült túllépni. Hogyan lehet ilyen üzeneteket megfogalmazni, melyek a NagyRománia Párt karjaiba taszítanak egy évvel azelőtt, hogy a NATOintegrációról korszakos döntés szülessék ? Lehetséges, hogy Adrian Năstase és az őt támogató csoportosulások ellenzik az integrációt. Céljaik elérésére pedig olyan eszközöket vetnek be, mint például az, hogy az állami intézmények élére Ristea Priboiféle volt szekusokat neveznek ki. Ezek mellett egy magyar cirkusz és a PRMvel való együttműködés félelmetesen hatékony eszközei az integráció megakadályozásának. Ha a miniszterelnöknek valóban ilyen törekvései vannak, akkor a legsúlyosabb módon aláaknázza a román nemzeti érdeket.” Gabriel Andreescu e lmondta, a miniszterelnök nem talált célba, amikor őt a Molnár Gusztávval együtt szerkesztett könyv miatt a veszélyforrások közé sorolta. „Én intellektuális és politikai szempontból is fontosaknak tartom az autonómiaformákról, a devolúcióról szóló vitákat, azt vallom azonban, hogy a devolúció, a föderalizálás nem aktuális problémái ma Romániának.” A gondolkodó szerint nem fér kétség ahhoz, hogy ma is a hírszerzők megfigyelése alatt áll. „A Szekuritáté
