Reggeli Sajtófigyelő, 2001. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-08-29
10 kezdődhessen. A Szlovákiában élő magyar csoport jogait nem lehet annyival elintézni, hogy megengedik nekik az anyanyelvük használatát, a magyar népdalok éneklését. „Nem lehet figyelmen kívül ha gyni azt, hogy a magyar kisebbség mint politikai objektum is jelen van – nem olyanok, mint a törökök Németországban – , s ezért a politika szintjén is meg kell találni a mindkét félnek megfelelő kompromisszumokat” – folytatta a politológus. Hozzátette: ha a Magyar Koalíció Pártja a ma fennálló körülmények között teljes mértékben lojális lenne a jelenlegi szlovák kormányhoz, akkor nagyon könnyen elveszíthetné szavazói bázisát. Politológiai szempontból nézve az eseményeket, egy imént ábrázolt helyzet könnyen a zt vonhatja maga után, hogy egy újonnan alakuló radikális magyar párt szerezné meg a felvidéki magyarok voksait és képviseletét. Dolezal úgy véli – bár a térségben egyelőre túl sok félreértés és mítosz él – , mindenekelőtt az a fontos, hogy ezer évvel ezel őtt mind a négy visegrádi nemzet a nyugati kereszténységet vette át. A XIX. században, a romantika idején azonban a nemzeti mítoszok szolgáltak közös alapul, s erről azért sem feledkezhetünk meg, mert tág értelemben az egész modern liberális demokrácia a k özépeurópai népek által is átvett nyugati kereszténység elvein alapszik. „A magyar, a cseh, a szlovák és a lengyel nemzetben tudatosodnia kell annak, hogy közös jellemzőink sokkal fontosabbak, mint a múlt hamis ideológiái. Csak ez lehet az alapja egy poli tikai, kulturális és gazdasági együttműködésnek. Ha negatívan akarom megközelíteni a kérdést, akkor azt is mondhatnám, ez az egyetlen módja, hogy elejét vegyük egy általános középeurópai destabilizációnak” – hangsúlyozta a politológus. A kis középeuróp ai országok között le kell dönteni az információk áramlásának a korlátait, amelyek főleg a kölcsönösen okozott sérelmek és megaláztatások következtében jöttek létre – vallja Bohumil Dolezal. A cseh politológus éppen ezért az általa szerkesztett cseh intern etes folyóiratot egy magyar nyelvű melléklettel egészítette ki. A www.bohumildolezal.cz honlapon alapvető információkkal kiegészített cikkek és tanulmányok gyűjteménye olvasható a cseh – magyar közeledés céljából. vissza Buka rest a sor végén - HÁTTÉR - augusztus 29. 1:00 Gui Angéla Hagyjál békén! – vélik kihallani Bukarestben a NATO üzenetét abból a tanulmányból, amelyet Bruce Jackson amerikai NATOszakértő készített Románia atlanti integrációs esélyeiről, pontosabban esélytelenségéről. A bővítéssel kapcsolatos általános véleményeket megerősítő elemzés Romániát utolsó helyre sorolja a NATOba igyekvő országok listáján. Bukarest legfőbb csatlakozási akadályának a politikai köve tkezetlenséget, a korrupció intézményesítését, a hadsereg reformját, a magyar és a zsidó kisebbség kérdésének rendezését, valamint a populizmus és a nacionalizmus látványos térnyerését tekinti. Nem csoda, hogy az eredetileg csak belső használatra készített tanulmány Traian Basescu demokrata pártelnök partizánakciójaként került nyilvánosságra. Románia egyik legnépszerűbb politikusa – aki egyben Bukarest főpolgármestere is – egyértelműen politikai tőkét kovácsol ebből az ügyből is. A NATOcsatlakozás érdekéb en kötött „politikai tűzszünet” ezzel véget ért Romániában. Az amerikai kritika miatt elkezdődött bűnbakkeresésből nem maradt ki a kormányfő, az integrációs és a hadügyminiszter köpönyegforgatásának felemlegetése sem, Nastase, Puwak és Pascu ugyanis a NAT O koszovói beavatkozása idején ellenezték a szövetség fellépését, és Milosevicspárti szólamokat zengtek. Bukarestnek valószínűleg nem könynyű megemészteni, hogy a Jacksonjelentésben felvázolt hét esetleges bővítési forgatókönyv egyike sem kedvez Románián ak. Sőt, olyan változat is elképzelhető, hogy a 2002es prágai csúcson a balti államok, valamint Szlovénia és Szlovákia mellett Bulgária előtt is megnyílna a NATO, miközben a csatlakozni kívánó országok közül csak Bukarest orra előtt csapnák be az ajtót. Az amerikaiak persze nem tudhatták, hogy ez a forgatókönyv éppen akkor lát majd napvilágot, amikor Szófia visszautasítja Nastasénak egy, éppen a NATOcsatlakozást célzó román – bolgár tandem létrehozására tett javaslatát. A Bukarest és Belgrád kihűlt véd- és dacszövetségét pótló partnerséget Szófiával persze román olvasatban „magától érthetően” a magyarok aknázták alá villámgyorsan. Bukarestnek erre már a bolgár visszautasítás előtt készen volt a válasza: „Budapest megfújta Románia egyetlen szövetségesét.” A bukaresti politikai elit eközben vélhetően annak sem örül, hogy George W. Bush amerikai elnök keményebb álláspontot képvisel elődjénél Románia megítélésekor. Míg ugyanis Bill Clinton Romániát modellként emlegette az ottani magyarok helyzetének rendezése k apcsán, addig Bush a szomszédokkal és a határokon belüli kisebbségekkel való viszony kialakításától tette függővé többek között Románia NATOtagságát. Nem jön jól ez az intés Bukarestnek azért sem, mert a státustörvény miatt éppen most tette fagyossá kapcs olatát Budapesttel, egy ellenstátustörvény elfogadását is kilátásba helyezve. S miközben a kormányfő naponta revizionizmussal vádolja Magyarországot, mit sem hallani arról, hogy mikor tesznek eleget a politikai és gazdasági stabilitásra vonatkozó NATOfelt ételeknek. Bush szavaival élve, a felvétel Románia számára sem „ingyen reggeli”. vissza
