Reggeli Sajtófigyelő, 2001. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-08-28
9 vásároltak. Annak ellenére, hogy a közalapítvány kuratóriuma jelezte: ellenzi a támogatási pénz rendeltetésének megváltoztatását. A belső választásokat a szervezet azóta sem tartotta meg (egyes erdélyi politikusok erősebben fogalmaznak: szerintük „elszabotálták” azt), pedig ez véget vethetne egy régóta húzódó vitának arról, hogy az egyes funkcionáriusoknak a szervezeten belül milyen a reális támogatottsága. Az RMDSZ csúcsvezetése ugyanakkor számos aktuális közéleti kérdésben adós maradt a válaszok kal: nem hallatta szavát a súlyos beteg Héjja Dezső néhány héttel ezelőtti letartóztatásakor (a háromszéki férfit egy politikai kirakatperben, az Agacheügyben ítélték el igen vitatható módon); ígérete ellenére nem népszerűsítette és nem indított kampányt az államosított ingatlanok visszaigénylését lehetővé tevő jogszabály ügyében; a szövetség szavazói nem tudhatják, mit kíván tenni az RMDSZ a NATOtagságról döntő prágai csúcs előtt, és milyen alkotmánymódosítást szorgalmaz programja alapján. A Reform Tömö rülés által emlegetett titkosszolgálati módszer nem üldözési mánia eredménye: az udvarhelyszéki RMDSZ elnöke, Verestóy Attila szenátor (akit sokan a párt erős emberének tartanak, aki Markót is irányítja) a Román Hírszerző Szolgálatot felügyelő parlamenti b izottság tagja, és a tavalyi helyhatósági kampányban épp az RMDSZ ellen nyert Székelyudvarhelyen a független színekben induló RTalelnök, Szász Jenő. A kampány idején volt egy botrány a városban – akkor a Polgári Estek rendezvénysorozatra látogató Csoóri S ándor megfigyelésekor bukott le a szeku embere. A dokumentum léte különben jogosan kérdőjelezhető meg: kevéssé életszerű, hogy hasonlóan erős kifejezéseket írnának le (még ha netalán úgy gondolják is) a Balkánon és a balkáni módszereken edződött fiatal pol itikusok. Az álbotrány kirobbantásának két célja lehet: Erdélyben megosztani a magyarságot, elterelve a figyelmet a Markó Béla vezette RMDSZ valós problémáiról és a politikai botránykeltés eszközeivel besározni azt a csapatot, amely reális ellenfele lehet a következő választásokon. A másik (és ez tűnik a botránykeltők szempontjából fontosabbnak): az egész ügyet az anyaországi választási kampány szolgálatába állítva lejáratni a Fideszt. Ezt a vélekedést támasztja alá az is, hogy a román sajtó gyakorlatilag figyelmen kívül hagyta a dolgot (pedig a kisebbségi politikusokat külföldről támogató cégek és alapítványok vádja érdekelni szokta őket), a Hargita Népe című napilapban pedig az jelent meg: „valószínűleg nem véletlen, hogy a tekintélyes és mellékesen ellen zéki Népszabadság közölte le a cikket, és nem véletlen az sem, hogy a reakciók során azonnal szóba jött a Reform Tömörülés és a Fidesz közti jó viszony.” A jegyzetíró így zárja írását: „komolyabban elgondolkodva felvetődik a kérdés: érdemese pár reménybel i szavazatért kiterjeszteni Erdélyre az anyaországbeli kampányolást? Vagy megfordítva: érdemese az anyaországra loccsintani az RMDSZ immáron krónikus belső problémáit?” A kérdés Budapesten is feltehető: kinek használ a kampányexport? vissza Schuster az MKP mellett augusztus 28. 1:00 Neszméri Sándor (Pozsony) Hétfőn délután a szlovák államfő fogadta a Magyar Koalíció Pártja (MKP) vezetőit, akik ismertették Rudolf Schusterrel a párt országos tanácsának döntését. Eszerint az MKP felbontja a koalíciós partnereivel kötött szerződést, ha szeptember végéig nem készülnek el azok a törvények, amelyek nagyfokú jogköröket biztosítanának a helyi és a megyei önkormányzatoknak, s amelyek alapján megtörténne Szlovákia köziga zgatásának a „demokratizálása és modernizálása”. Rudolf Schuster szerint a magyarok javaslatai teljesíthetők, már csak azért is, mert olyan „feladatokat kérnek számon, amelyek részét képezték a kormányprogramnak”, sőt a kormánykoalíció „legnagyobbnak ítélt projektjeként szerepel a Dzurindakabinet agendájában”. Rudolf Schuster az igényelt törvények mielőbbi előkészítése és elfogadása céljából szeptember 3án találkozik Mikulás Dzurinda kormányfővel és Jozef Migas házelnökkel is. Rudolf Schuster egyébiránt igen pozitívan értékeli a Magyar Koalíció Pártja kormányban nyújtott teljesítményét, ezért nem szeretné, ha a magyarok elhagynák a Dzurindakormányt. Az elnök úgy látja, a jövő évi parlamenti választásokig még elég idő van arra, hogy „megfelelő politikai a karat mellett” a kitűzött célok többségét teljesíteni tudja a jelenlegi kormánykoalíció, ami növelné a tagpártok esélyeit is a jövő évi választásokon. A Magyar Koalíció Pártja ezt követően a koalíciós tanács ülésén terjesztette partnerei elé az országos t anács határozatait. A koalíciós partnerek bal szárnya – amely júliusban a Meciar vezette ellenzékkel együtt szavazva hozta meg a közigazgatási reform első két törvényét, amelyek a kilépésre ösztönözték az MKPt – már nem volt olyan megértő, mint az államfő . Mind Jozef Migas, a posztkommunista Demokratikus Baloldal Pártja, mind Pavol Hamzík, a Polgári Egyetértés Pártja elnöke „zsarolásnak” minősítette az MKP által meghatározott szeptember végi határidőt, ám mindketten leszögezték, pártjuk támogatja a közigaz gatási reform folytatását, s mindent megtesznek azért, hogy az elfogadásra váró törvények mielőbb készen legyenek. vissza
