Reggeli Sajtófigyelő, 2001. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-08-27
4 Magyarország júliusban vette át az 1991ben kialakított, de a kormányfők mostani megfogalmazása szerint 1998ban újjáélesztett visegrádi együttműködés soros elnökségét. Tavaly a kultúratámogatást, idén az infrastruktúra fejlesztését jelölték ki olyan témának, amellyel a kooperáció „mélysége” is erősíthető. Bejelentették: a közlekedésért és az energiavezetékrendszerért felelős szakminiszterek októberben találkoznak, hogy konkrét fejlesztési projekt ekről is megállapodjanak. Orbán Viktor beszámolt arról: egyetértenek a három balti állam NATOfelvételében a bővítés következő körében, amelyről jövőre, Prágában születhet döntés. Ennek azonban részükről előfeltétele Szlovénia és Szlovákia csatlakozása az atlanti szövetséghez. Milos Zeman cseh kormányfő szólt a visegrádi négyek együttműködéséről a hasonló regionális csoportokkal. Ennek keretében tartják meg például decemberben Luxemburgban a Benelux államok és a V4ek hetes kormányfői találkozóját. A négyek azonban annál jóval korábban egyeztetnek: Jerzy Buzek lengyel miniszterelnök jövő hó 7re országába hívta kollégáit, hogy a térség üzletembereivel találkozzanak. Orbán a budapesti értéktőzsde gyengélkedését firtató kérdésre úgy fogalmazott: „jó dolog, ha a tőzsdének jól megy, de ez csak egy másodlagos mutatója a magyar gazdaságnak”. A tihanyi informális találkozó egy időben zajlott a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja udvardi tanácskozásával, ám annál jóval hamarabb ért véget. Orbán vasárnapig, Dzurindának a tárgyban tartott tájékoztatójáig nem kívánta kommentálni az ügyet. A pozsonyi kormányfő kijelentette: „messzemenően óhajtja” az MKP koalíciós jelenlétét, ő maga pedig „mindig tekintetbe vette” a magyar párt véleményét. Értesülésünk szerint Orbán Viktor s em Dzurindával, sem más kormányfővel nem folytatott kétoldalú megbeszélést Tihanyban. vissza Sz. L. L. Nastase ellenzi a föderalizmust A regionalizmus és az autonómia gondolatát támadta a román miniszterelnök szombaton egy m oldovai ifjúsági rendezvényen. Adrian Nastase szerint Romániának fokozott figyelemmel kell kísérnie a nemzeti egységét veszélyeztető eszméknek, a föderalizmus gondolatának és a különböző autonómiakoncepcióknak a terjesztését, mert különböző televízióadás ok, helyi újságok és kiadványok, egyes pártok és szervezetek vonatkozó eszméire alapozva próbálkoznak az egyes régiók etnikai alapon történő behatárolásával. A kormányfő leszögezte: Románia maximális toleranciával viszonyul a területén élő kisebbségekhez, de ugyanakkor „határozottan védenie kell saját nemzeti érdekét”. S miközben biztosítja a nemzetiségek számára az anyanyelvi oktatást, a román nyelven történő tanítást is meg kell mindenhol szerveznie, „hiszen ezt nem mindenütt tartják tiszteletben”. Nastas e úgy vélte, a „transzilvanizáció” gondolatát már több helyen is megpróbálták terjeszteni. Hangsúlyozta: már felvetődött egy Erdély Párt létrehozásának az ötlete is, s ilyen gondolatokat a tusnádfürdői nyári szabadegyetemen is hangoztattak. Nastase szerint újabb és újabb gazdasági és társadalmi érveket hoznak fel az ország regionalizálására, kulturális különbségeket hangsúlyoznak, az ország területiközigazgatási felosztásának anakronizmusát, illetve a bánsági térség föderalizálásának máris létező gondolatá t. – Emlékezzünk vissza arra a háromszintű autonómiatervre, amelyet az RMDSZ javasolt néhány évvel ezelőtt, jelenleg pedig újabb témákat találnak ki – mondta. A kormányfő kifejtette: fokozott figyelemmel kell kísérni a föderális államok átalakulását és szé tesését a kommunizmus bukását követően. Példaként Csehszlovákiát, Jugoszláviát és a volt Szovjetuniót említette. Ugyanakkor Macedónia esetét is felhozta, ahol „multietnikus államot akarnak létrehozni, miközben az albán kisebbség a lakosság 30 százalékát te szi ki”. – Aki nem érti meg, hogy a kommunizmus bukása után Jugoszlávia a világrend számára kísérleti lőteret képezett, többé ne vegyen részt nemzetközi megbeszéléseken – mutatott rá. Majd hozzátette: éppen ezért Romániának nagyobb figyelmet kell szentelni e a vele szomszédos államokra. vissza Tibori Szabó Zoltán Az utolsó utáni esély Minden érv a kilépés mellett szól, mondta Bugár Béla, majd pár nappal később pártja úgy döntött, hogy mégis maradna még egy kicsit a szlovák kor mánykoalícióban. Az ilyesmit szokás nálunk reálpolitikának nevezni. E megállapításban nincs semmi cinizmus, a tények puszta rögzítéséről van csupán szó. Főleg azok után, hogy az MKP székházában mostanában egymásnak adták a kilincset a vezető nyugati hatalm ak diplomatái, és mindannyian maradásra ösztönözték Bugárékat. Szerintük ugyanis a magyar kisebbségi párt távozása – pontosabban: a koalíció széthullása – veszélybe sodorná Szlovákia belépését a NATOba és az EUba.
