Reggeli Sajtófigyelő, 2001. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-08-02
7 egyenlő jogokon és kölcsönös előnyökön alapuló viszonyra törekszik. Nyilvánvaló, hogy európai integrációról reálisan nem lehet beszélni, ha nem garantáljuk a jószomszédi kapcsolatokat Oroszországgal. E téren tudjuk, voltak problémák, de mára kitörtünk ebből az ördögi körből, és külön hangsúlyt fektetünk a kereskedelmigazdasági együttműködésre. Ezzel magyarázható a kétoldalú találkozók utóbbi időben tapasztalt gyakorisága is. Mindezt az „orosz befolyás növekedéseként” értelmezni alaptalan, és a hidegháboru feketefehér logiká ját követi. Ami a nyugati támogatást illeti, azt az elmúlt tíz évben végig éreztük, és fontosnak tartjuk, mivel Ukrajna helye az egyesült Európában van. A Kelet és Nyugat közötti helykeresés kérdését tehát államunknak autoriter társadalmi berendezkedéstől az európai normák felé mozgása szempontjából kell és lehet csak értelmezni. – Ön nemrégiben a Nyugaton a reformok letéteményesének tartott Viktor Juscsenkótól vette át a kormányzást. Tény az is, hogy ezt a megállapítást sokan erősen mitizáltnak tartják. M elyek az ön elképzelései a meglehetősen lassan haladó gazdaságitársadalmi átalakulást illetően? – Mindenekelőtt leszögezném, hogy az új kormány folytatja az ország elnöke által meghatározott reformokat, és ebben támaszkodik az előző kabinetek örökségére i s. Határozottan el kell oszlatnunk a rólunk mint instabil gazdasági partnerről kialakult képet. Ki kell használnunk azt a kedvező helyzetet, hogy a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap ismét érkező hiteleinek köszönhetően sikerült megegyezni a Párizsi Klub bal az adósságok átütemezéséről. Ami pedig a gazdaság lassú növekedésére tett utalást illeti, mindenki figyelmébe ajánlanám a friss makroökonómiai mutatókat, amelyek egyértelmű növekedést mutatnak. – A magyar – ukrán viszonyt nem terhelik politikai problémák . Ezt látványosan igazolta a státustörvény pozitív kijevi fogadtatása is. Ez a tény azonban mintha kissé kényelmessé tenne mindenkit. Kevés konkrét lépés született például a határ menti együttműködés fellendítése érdekében, és sok a teendő az árvízvédelem terén is. Miként lehetne, ön szerint, lendületet adni a gazdasági kapcsolatoknak? Milyen konkrét eredményt vár budapesti látogatásától? – A tárgyalásokon kiemelt figyelmet szentelünk a kereskedelmigazdasági együttműködésnek. Érdekeltek vagyunk például az 5ös számú európai közlekedési folyosó tervének mielőbbi megvalósításában, a határ infrastruktúrájának javításában, a regionális kapcsolatok fejlesztésében. Fontos az áruforgalom további dinamizálása, amely úgy érhető el, ha áttérünk az együttműködés minős égileg új formáira. Itt elsősorban a kereskedelem liberalizálására, a szabadkereskedelmi övezetekben avagy a régiók által teremtett kedvezményes befektetési feltételekben rejlő lehetőségek kihasználására gondolok. Ami a határ menti együttműködést illeti, a z ezzel kapcsolatos közös nyilatkozat tervezett aláírása élvezi az EU támogatását, és hozzájárulhat konkrét programok megvalósításához. Nagy megelégedéssel konstatálom a kétoldalú együttműködést a tiszai árvíz elleni harc komplex programjában. Kiemelten fo glalkozunk a nemzeti kisebbségek jogainak biztosításával is, és e téren nincs köztünk elvi nézetkülönbség. Ezzel kapcsolatban bízunk abban, hogy az úgynevezett státustörvény alkalmazása is összhangban lesz a nemzetközi joggal, megfelel a mai nemzetközi gya korlatnak, és nem ütközik az érintett országok törvényeivel sem. vissza Készítette: Boér Krisztina és Csoma Sándorné * a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet - MH = Magyar Hírlap - Nszv = Népszava - NM = Napi Magyarország - MaNcs = Magyar Narancs - MF = Magyar Fórum
