Reggeli Sajtófigyelő, 2001. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-08-25
7 önkormányzati vezető. Békéscsaba módos város. A Szabadság té r felé vezető sétaúton műpatak csorog át egy műtavacskába. A burkolatok, a kirakatok, a padok, a pavilonok újak és modernek, rengeteg a park és a virág. Nincsenek szatyros koldusok, nincs omladozó épület, potyogó stukkó. Az üzletek, éttermek elegánsak és – az égben lebegő árak ellenére – zsúfolásig teltek. A könyvesboltokban hiánycikk a Jadviga párnája; ez meg a városháza kétnyelvű felirata emlékeztet arra, hogy a magyarországi szlovákság egyik központjában vagyok. Viszont senki sem beszél szlovákul az utcá n. És ami feltűnő, hiányzik a fura dallamú békési tájszólás is: mindenki „pesti magyart” beszél. Azért van ez – mondják a könyvtárban – , mert a mostani felnőttek nagyszülei otthon nem, csak az iskolában tanulhattak magyarul. Az irodalmi nyelvet sajátítottá k el, ezt adták tovább. Hoztak ide a tótok mindent, mondja egy kerékpáros öregúr a sétányon. A szomszéd városbéliekkel, például a komlósiakkal nem volt divat szóba állni, házasodni pláne. Azok, ugye, szegényebbek. Na – harapja el a szót – , viszontlátásra. Szintén szlovák tetszik lenni, kérdem, de úgy látszik, nem hallja. Magyar tetszik lenni, kérdezem. Csabai vagyok, válaszolja a bácsi, és elteker. Később, a városházán mondják: ez itt szállóige. Parasztember mondta, „még anno”, egy szociológus kérdésére. N em tót vagy magyar – csabai vagyok. – Azt, hogy tót, nem nagyon szeretjük – feleli kérdésemre Katalin, egy szlovák asszony. – Van abban egy kis csúfolódás is. Ha mi mondjuk magunkra, az más. Mi szlovákok vagyunk, és csabai tótul beszélünk. A Szlovák Szál ló emeleti ablakából a Nagytemplom tornyára látni. Gólya repül át a tér fölött, imbolyog, lassan kanalazza a levegőt. Az épület az Iparosok Háza volt még a század elején, amint a homlokzati felirat hirdeti; most a Csabai Szlovákok Kft. a tulajdonos. Itt va n a Szlovák Kultúra Háza, fönt vendégszobák, az alsó szinten szlovák étterem. Nyitva az ajtó, hullámokban tódul be a hőség; marhapörköltet eszem knédlivel, sűrű szafttal, a húskockákon párolt lilahagyma; mintha a knédliszeletek is izzadnának, páracseppek r eszketnek rajtuk. Két asztallal arrébb egy vendég panaszkönyvet kér, mert – úgymond – kevés az eredeti szlovák étel. A vendég ötven körüli úr, vörös a haragtól meg a melegtől. De nézze meg, van sztrapacska is – vitatkoznak a pincérek. Itt, az épületben sz eptember elsejétől működik majd a szlovák konzulátus, a táblát már kitették. Hosszú versengés folyt a megye szlovák lakosságú városai – Szarvas, Tótkomlós, Békéscsaba – közt, hogy hol legyen. Csaba nyert. Nagy öröm, mondja Krajcsovics Hajnalka, a Csabai Sz lovákok Szervezetének munkatársa. Most majd többen jönnek Szlovákiából, s az ittenieknek nem kell Pestre járniuk vízumért. Könnyebben kapják meg a szlovák igazolványt is. – Tulajdonképpen annyi épületet vehetnénk át az önkormányzattól, amennyit akarunk, i lletve amenynyit használni tudunk – mondja Andó György a városházán. Az épület szárnyas kapuja mindig tárva, nincs jövetelünk célját firtató portá s vagy biztonsági őr. A nyitottság az önkormányzati vezető szerint csabai tulajdonság. Fölmegyünk az emeleti tanácsterembe; körben festmények láthatók a város nagyjairól, többségük szlovák. – Nekem – mondja Andó György – mint a szlovák önkormányzat elnökén ek tanácskozási és javaslattételi jogom van a közgyűlésben. Egyébként Szlovákiából ide, Békéscsabára járnak a példaértékű önkormányzatiságot tanulmányozni az ottani illetékesek. A város lakosságának körülbelül harminc százaléka szlovák, de ez becslés csup án – majd kiderül a népszámlálás adataiból, hányan vállalták nemzetiségüket. Több szlovák intézmény működik Csabán, az önkormányzaton kívül a Csabai Szlovákok Szervezete, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének helyi szervezete, azonkívül a néprajzi kutatá sokra szakosodott Szlovák Kutatóintézet; s van szlovák tánccsoport, dalárda, fúvószenekar is. Szlovákia nem nyújt anyagi támogatást a kisebbségi önkormányzatnak. Jönnek azonban szlovákiai tánccsoportok, színjátszókörök, s az önkormányzat kérésére küld az anyaország vendégóvónőt is a szlovák nyelvű óvodákba. Nagy segítség a szlovák konzulátus megnyitása,
