Reggeli Sajtófigyelő, 2001. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-08-02
5 véleményének adott hangot, hogy Magyarországnak és Romániának nem a nyilvánosság előtt kellene folytatnia a kedvezménytörvé ny körüli vitát. A liberális párti Dinu Zamfirescu szerint Budapest konzultált Bukaresttel a státustörvény elfogadását megelőzően, így a román fél a félrevezetés eszközét alkalmazta, azt állítva, hogy elmaradt a konzultáció, elvonva ezzel a romániai társad alom figyelmét a gazdasági nehézségekről. A régiúj diplomáciai kódrendszert alkalmazva, Bukarest elsősorban a belpolitikai érdekekhez igazítja Magyarországpolitikáját, s nem tekinti természetes partnernek Budapestet. Ennek megfelelően épülnek fel a román külpolitika érvei, amelyekre bármilyen magyarázat, reagálás vagy érvelés üres szólamnak bizonyul. A sok tekintetben nagyvonalúnak nevezhető marosvásárhelyi ötpontos magyar javaslatcsomag éppen a román fél fentebb vázolt belpolitikai érdekeit szolgáló „sük etek párbeszédének” elkerülését szolgálja. vissza Zsarolással vádolják a vajdaságiakat MTIinformáció A szerb kormány és parlament zsarolásával vádolta meg Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök pártjának egyik tisztségviselője sz erdán azt a három vajdasági pártot, amely az északszerbiai tartomány jogállásáról való sürgős tárgyalást követel a kormányzó DOS párttömörülés vezetésétől. Vladimir Kerleta, a Szerbiai Demokrata Párt (DSS) nagybecskereki (Zrenjanin) pártszervezete jogi bi zottságának elnöke a vajdasági városban tartott sajtóértekezletén nevezte a szerb kormányzat megzsarolásának, hogy Nenad Csanak, Miodrag Isakov és Kasza József a vajdasági kérdés nemzetközi színtérre vitelét helyezte kilátásba. Csanak a vajdasági parlament és a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke. Isakov a Vajdasági Reformisták elnöke, míg Kasza József szerbiai kormányfőhelyettes a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. A három vezető egy hete sürgette, hogy a Szerbiában kormányzó DOS tömörölés legkésőbb aug usztus 3ig tárgyaljon a Vajdaság jogállásáról. Ennek elmaradása esetén kilátásba helyezték a vajdasági kérdés "nemzetköziesítését". Ez azt jelentené, mint Kasza József egy későbbi lapinterjúban utalt rá, hogy az Európa Tanácstól, az Európai Uniótól és szü kség esetén az ENSZtől kérnek segítséget. vissza Halvány remény Macedóniában A szlávok nem akarják hivatalos nyelvnek elfogadni az albánt A nyugati közvetítők szerdai értékelése szerint a macedóniai albán és szláv pártok képvi selőinek keddi, ohridi tárgyalásain mérsékelt haladás volt tapasztalható. Az éjszakai rendőrgyilkosság ellenére szerdán folytatódtak a megbeszélések. James Pardew amerikai megbízott és Francois Léotard EUképviselő annyit közölt a sajtóval, hogy előrelépés történt a tárgyalásokon. MTIinformáció A macedóniai szláv többség és az albán kisebbség képviselői közötti tárgyalások szerdán Ohrid városában elkezdett ötödik fordulóját nem zavarta meg az a kedd éjszakai merénylet, amelyben albán terroristák lelőttek egy macedón rendőrt Tetovo környékén. Zehir Bekteshi, az albánok szóvivője kifejezte az albán pártok szándékát a tárgyalások folytatására, egyúttal hangsúlyozva azt, hogy a nyelvkérdés rendezése nélkül nem lehet megoldani a macedón válságot. A megbeszélése k legfőbb vitapontja változatlanul az albán nyelv hivatalos státusa. Az albánok azt kívánják, hogy nyelvüket a macedónnal egyenrangúan használhassák az állami hivatalokban és a parlamentben. Antonio Milososzki macedón kormányszóvivő azonban az AP hírügynök ségnek úgy nyilatkozott, hogy Macedóniában eleve liberális kisebbségi politika érvényesül, hiszen vannak újságok, valamint rádió- és televízióprogramok a kisebbségek nyelvén. Szerinte az, hogy a kisebbségi parlamenti pártok szavazatai nélkül ne lehessen tö rvényeket elfogadni vagy hogy az anyanyelvi oktatásra az állam anyagi támogatást biztosítson, jogos igény, de az albán hivatalos nyelvvé tétele túlzott követelés.
