Reggeli Sajtófigyelő, 2001. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-08-23
9 A vajdasági vezetők megelégedéssel nyugtázták a demokratikus koalíció elnökségének kedden este Újvidéken megtartott ülését, amelyet Kasza József, Nenad Canak és Miodrag Isakov javaslatára a tartományi autonómia kérdéseinek szenteltek. A tanácskozáson - Kostu nica elnök kivételével - a DOS szinte valamennyi vezető személyisége részt vett, és (legalábbis elvben) támogatta a vajdasági autonómia visszaállítását. Zoran Djindjic miniszterelnök kötelezettséget vállalt, hogy két héten belül konkrét javaslatokat dolgoz nak ki bizonyos hatáskörök átruházásáról, figyelembe véve az alkotmány adta kereteket. Elsősorban az oktatásról, az egészségügyről és más kérdésekről lenne szó, ezek már az év vége előtt visszakerülhetnek a tartományi végrehajtó szervek illetékességébe. Ez zel párhuzamosan megkezdik az új szerbiai alkotmány kidolgozását, amelyben kellő súlyt helyeznek a Vajdaság tényleges autonómiájára. A várakozásokkal ellentétben Újvidéken nem volt szó a Djindjickormány és az államelnök között kirobbant viszályról, a mini szterelnök szerint "ez nem annyira sürgető kérdés, mivel a kormány nem került válságba, hanem csak a DOS". Úgy tudni, hogy minderről néhány nap múlva tárgyal az elnökség. Eközben újabb fordulat történt a krízist előidéző Gavrilovicügyben. A rendőrség a n yomozás során megállapította, hogy a szerb állambiztonság volt magas beosztású tisztje - aki állítólag a Djindjickormány alvilági kapcsolataira vonatkozó adatokat adott át Kostunica elnöknek, s akit ugyanaznap likvidáltak - éppenséggel maga is alvilági f igura volt. Momir Gavrilovic a szlavóniai háború idején a hírhedt szabadcsapat vezérrel, Zeljko Raznjatovic Arkannal működött együtt, aki saját hadseregének ezredesévé léptette elő. A háború után gyanús üzletekkel foglalkozott, és köze volt több belgrádi p olitikai gyilkossághoz. A NATObombázások idején titkos magánbörtönt alakított, ahol az adósságokat hajtották be a szerencsétlen üzletembereken. Kostunica elnök azonban a Blicnek adott legújabb nyilatkozatában ismételten lelkiismeretes hazafiként igyekezet t őt feltüntetni, aki hozzá fordult a kormánytagok korrupciós ügyei miatt, és ezért "életével kellett fizetnie". Reális a puccsveszély? A katonai hírszerzéssel jó kapcsolatokat fenntartó Nedeljni Telegraf legfrissebb számában nem zárja ki egy katonai puccs lehetőségét Jugoszláviában, mintegy megerősítve Nenad Canak vajdasági vezető nem régi kijelentését. A lap azt állítja, hogy a téma komolyan felmerült az államvezetésben, tekintettel a hatalmi tömbben kialakult feszültségre, az ismétlődő politikai gy ilkosságokra, a sztrájkokra és a szeptemberre jósolt szociális megmozdulások veszélyére. A napokban a hadsereg biztonsági felelősei titkos tanácskozást tartottak, amelyen jelen volt az államfő megbízottja is. A Milosevicet is kiszolgáló Nebojsa Pavkovic v ezérkari főnök minden bizonnyal előszeretettel hajtaná végre a puccsot - véli a belgrádi hetilap , hálából, amiért Kostunica elnök meghagyta őt tisztségében. Közben több helyről is cáfolták Nenad Canaknak azt az állítását, hogy a Jugoszláv Hadsereg a Bosz niai Szerb Köztársaság hadseregével közösen tervez puccsot Kostunica megbízásából. vissza J. Garai Béla/Újvidék A Financial Times elemzése a státustörvényről 20010823 (a nyomtatott MH cikke) Orbán Viktor kormányfő veszélye s játékot játszik - állapítja meg a státustörvényről szóló szerkesztőségi cikkében a Financial Times. Brüsszel nem hagyhatja, hogy az irigylésre méltó magyar gazdasági eredmények, Budapest vezető pozíciója az integrációra várók között eltakarják a szeme el ől Orbánnak a nacionalista politizálásra való hajlamát - írta tegnap szerkesztőségi cikkében a brit Financial Times (FT). Mint ugyanis a tekintélyes londoni lap megjegyzi, "nem lesz jó EUtagország azokból, amelyeknek feszült a viszonya a szomszédaival". M árpedig, állapítják meg, a határon túli magyaroknak nyújtandó kedvezményekről szóló törvény alaposan megrontotta Budapest viszonyát Bukaresttel és Pozsonnyal. A lap idézi az EU Bizottság egyik név nélkül nyilatkozó illetékesét, aki szerint "olyan panaszok érkeztek hozzánk Romániából és Szlovákiából, amelyeket nem tudunk figyelmen kívül hagyni. Arra ösztökéljük a magyar kormányt, hogy valóban üljön tárgyalóasztalhoz, és konzultáljon a szomszédok hatóságaival. Ők azt állítják, megtették ezt. Mi tudjuk, hogy ez nem igaz". Az FT szerint Orbán veszélyes játékba kezdett a státustörvénnyel, melyet a külvilág előtt a kisebbségben élő közösségek felkarolásaként, Magyarországon viszont nemzeti diadalként mutatnak be. Az írás amúgy helyénvalónak tartja, hogy Magyaror szág törődik a határain túl élő magyarokkal, akik gyakran voltak hátrányos megkülönböztetések és esetenként erőszak áldozatai, miként elismeri: az unió Bizottsága nem emelt kifogást a törvény rendelkezéseivel szemben. A lap szerint azonban a törvénynek va n egy másik, kevésbé vonzó jelentősége is; Magyarországon sokan úgy vélik, az első világháború után igazságtalanul csatolták el az országtól a magyar kisebbségek által lakott területeket. Orbán tisztában van azzal, hogy a határok átrajzolása szóba se jöhet , "ennélfogva jobban kellene
