Reggeli Sajtófigyelő, 2001. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-08-21
5 Az államtitkár utalt arra: a tanácskozáson az aktuális kérdések között megvitatták a felvidéki magyar párt közeljövőben meghozandó döntését, a szlovák kormányból való kiválásról vagy a koalícióban való bennmaradásról. – Ezzel kapcsolatban a magyar kormányfő kinyilvánította, hogy a Magyar Koalíció Pártjának döntéséről van szó, és a magyar kormány támogatja az MKPt, bármilyen döntést is hoz – közölte Németh Zsolt. vissza M TI - Jelentés A kettõs állampolgárságot kérni kell A magyar szervezeteknek kell megfogalmazni az igényt -- A státustörvény nem elvenni, hanem adni akar -- Orbán Viktor magyar miniszterelnök exkluzív interjúja a Magyar Szónak A millenniumi ünnepségek legn agyobb eseményének számít vidékünkön a magyar fõkonzulátus megnyitása Szabadkán. A Kárpátmedencei, történelmi jelentõségû eseményre Szabadkára érkezett a magyar miniszterelnök is. Orbán Viktor miniszterelnökként elsõ alkalommal jár Vajdaságban, így Szaba dkán -- ahogyan õ fogalmazott, Kosztolányi és Csáth Géza városában -- is. A magyarországi külképviselet megnyitását követõen kért lapunk rövid interjút a magyar miniszterelnöktõl. » Tudatos kormánypolitikára vall a magyar kormány azon szándéka, hogy a szo mszédos országokban külképviseleteket nyisson. Milyen igény hívta életre a konzulátusok megnyitásának szükségességét? Mikor és hol tervezik a következõt? -- A kormány azért nyit külképviseleteket a Kárpátmedencében, mert az ott élõ magyaroknak szükségük van ezekre a konzulátusokra. Általában az õ igényük dönti el, hogy hol is nyíljanak meg ezek a konzulátusok. Miután Magyarország olyan ország, amelyben sok millió ember él, aki a magyar nemzethez tartozik, de magyarok az országhatárokon kívül is kénytelene k élni, ezért az anyaországgal való érintkezés és az anyaországi külképviselet miatt szükséges ilyen konzulátusok nyitása. A konzulátusokat nem a magyar kormány találta ki, hanem az emberek, akik nem akarnak 200, 300, 500 kilométereket utazni, ha valamilye n ügyük van Magyarországon, és elõtte még Bukarestbe, Belgrádba vagy Pozsonyba kell menniük. Ezért nyitottunk konzulátust tavaly Kassán, éppen ilyenkor, most pedig Szabadkán, és nagyon szeretnénk Csíkszeredán is nyitni egy konzulátust, de ebben a pillanatb an a román egyetértés nincs meg ebben az ügyben. 1998ban lépett hivatalba a kormány -- ez egy polgári kormány, és ez azt jelenti, hogy figyelünk arra, hogy az emberek mit akarnak. A határon kívüli magyarok ezeket az igényeiket már '98ban jelezték számunk ra, de ahhoz, hogy egy konzulátus meg tudjon nyílni, egy, esetenként két év elõkészületre van szükség. Így volt ez Kassa esetében, és így volt ez Szabadka esetében is. Vannak országok -- Románia ilyen -, ahol nem egykét év, hanem háromnégy is szükséges, mire sikerül elõkészítenünk például a csíkszeredai konzulátus megnyitását. » Magyarország szomszédai közül talán a legnagyobb megértéssel, jóindulattal a szerb, illetve a jugoszláv kormány fogadta a státustörvényt. A Miniszterelnök Úr szerint ennek mi le het a magyarázata? -- Én azzal magyarázom, hogy a szerb kormány ésszerû viselkedést tanúsít. Nagyon gyakorlatias gondolkodású, eleven eszû emberek vannak a szerb kormányban. Ilyen maga a miniszterelnök is. A státustörvény egy olyan törvény -- s ezt Szerbi ában átlátták-, amely nem elvenni akar, hanem adni, s ha a Szerbiában élõ embereknek, még ha éppen a magyaroknak is, valaki adni akar, akkor Szerbiában annak örülni kell. Én magam is így vagyok ezzel. Magyarországon is vannak olyan népcsoportok, amelyek k ülföldrõl kapnak támogatást. Én személy szerint örülök annak, ha a Magyarországon élõ németek, románok vagy szlovákok támogatást kapnak, mert ezzel az egész ország lesz gazdagabb. Szerintem a mostani szerb irányitás is így gondolkodik, ezért van az, hogy t ulajdonképpen csöndben, de jól fogadták, szívesen fogadták a státustörvényt. A mai megbeszélésen is szóba került, és a miniszterelnök azt mondta, hogy ha valaki adni akar Szerbiának, polgárain keresztül, ez esetben a magyarokon keresztül, hát csak tegye. » Az utóbbi idõben több alkalommal is elhangzott a Vajdaságba látogató kormánypolitikusoktól, hogy a délvidékiek által szorgalmazott kettõs állampolgárság megbeszélés tárgyát képezheti. A jugoszláv törvények nem tiltják a kettõs mállampolgárságot. Miniszte relnök Úr, kaphatnake a délvidékiek magyar állampolgárságot, és ha igen, ez mikorra várható? -- A magyar kormány nem zárkózik el semmilyen lehetõség megfontolásától. Ha a vajdasági magyarság szervezetei felvetik azt, hogy a magyar kormánynak a kettõs áll ampolgárság felé kellene lépnie, akkor mi ezt meg fogjuk fontolni. A magyar kormány úgy gondolkodik, hogy a helyben élõ magyarok tudják a legjobban megmondani, hogy mire van szükségük. Nem Budapestrõl kell megmondani, hogy mi kell egy szabadkai magyarnak, majd megmondja a szabadkai nekünk, hogy mire van szüksége, és megnézzük, hogy meg tudjuke adni azt, amire szüksége van. Tehát ha az itt élõ magyarok úgy gondolják, hogy a kettõs állampolgárság felé lépéseket kell tenni, s a szerbek is úgy gondolják, hogy ez jó lenne, akkor, azt hiszem, ennek nem lesz akadálya. » Jugoszláviával Magyarország még nem írta alá a kisebbségek helyzetét rendezõ alapszerzõdést. A kárpátaljai és a szlovákiai tapasztalatok után bevonjae a magyar kormány a délvidéki magyar politika i pártok, illetve más szervezetek képviselõit ennek a dokumentumnak az elõkészítésébe, és mikorra tervezik az
