Reggeli Sajtófigyelő, 2001. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-07-13
11 – A jelenlegi népszerűségi listák és a kormánypártok szűnni nem akaró vitáinak tükrében csakn em kizárt, hogy ez a koalíció továbbra is kormányzati szerephez jusson. – Másfél év alatt sok minden változhat. Főleg akkor, ha a csaknem azonos értékrendet képviselő pártok képesek lesznek felülemelkedni önző érdekeiken és eldöntik, mi a legfontosabb. Szám omra az a legfontosabb cél, hogy Szlovákia mielőbb tagja lehessen az északatlanti katonai szövetségnek és az Európai Uniónak. – Ezek valóban nemes célok, de nem gondoljae, hogy a súlyos megélhetési gondokkal szembesülő polgárok, a félmillió munkanélküli s zámára mindez üres jelszó, amellyel nehéz lesz választásokat nyerni? – Minél közelebb kerülünk a NATO- és az EUtagsághoz, annál inkább növekszik az ország hitele és a külföldi stratégiai befektetők száma. Tavaly Szlovákia a közvetlen külföldi beruházások s zámát és nagyságrendjét tekintve már a második helyre került a tizenkét társult ország között. Országunkban két és fél év alatt harmincöt jelentős zöldmezős beruházás valósult meg. Szeretnénk meggyőzni polgárainkat, hogy a viszonylagos jólét megteremtése é rdekében csak ebbe az irányba lehet haladni. Még akkor is, ha az út az elavult gyárak, a termékszerkezet átalakításával nyűglődő munkahelyek és tucatnyi más gond miatt nagyon göröngyös. Önmérséklet – Orbán Viktor a minap jelentette ki Brüsszelben, hogy Magy arország adott esetben kész a schengeni határok kiépítésére Szlovákia szomszédságában is. Elképzelhető, hogy a jövő évi szlovákiai választások után úgy alakul a belpolitikai helyzet és akkorát romlik az ország nemzetközi megítélése, hogy ilyen lépés idősze rű lehet? – Semmiképpen. Szlovákia a csatlakozási tárgyalások során a lezárt fejezetek számát tekintve is felzárkózott az élenjáró országok közé. Meggyőződésem, hogy a jövő évi választások ezt a kedvező folyamatot semmiben sem veszélyeztetik. Arra is szere tnék emlékeztetni, hogy a visegrádi országok kormányfőinek tavalyi, Karlovy Varyban megtartott találkozóján közös nyilatkozatban szorgalmaztuk, hogy Keleten a leendő schengeni határok Szlovákia és Ukrajna között húzódjanak. – Az a tény, hogy a szlovákiai ma gyarság számára különösen rossz közigazgatási törvény született, nem ronthatjae az ígéretesen fejlődő szlovák – magyar kapcsolatokat? – Nem tartom valószínűnek. Mi is kellő önmérséklettel adtunk hangot a státustörvénnyel kapcsolatos kifogásainknak, s biztosr a veszem, hogy a magyar fél is tudomásul veszi a pozsonyi parlament demokratikus döntését. Ha közös érdekeinket és a térség stabilitását tartjuk meghatározónak – amiben egyébként nem kételkedem – , akkor a vitás kérdések és az időnként óhatatlanul felbukkan ó eltérő vélemények és helyzetértékelések sem zavarhatják meg jószomszédi kapcsolatainkat. – Ha már a státustörvényt említette, mik a szlovák fél konkrét kifogásai? Ezekről ugyanis a közvélemény még semmit sem hallott. – A részleteket majd a szakértői tárgya lásokon mondjuk el. Most csak annyit említek, hogy pontosan ugyanazok a fenntartásaink, amelyek miatt az ausztriai magyarok kimaradtak a kedvezményezettek köréből. Az osztrákok már tagjai az uniónak, mi pedig már fél lábbal ott vagyunk. – Mikorra várható, h ogy létrejön a két hete elmaradt Orbán – Dzurinda találkozó? – Váratlan esemény miatt kényszerültem lemondani a július elejei eszmecserét. Amikor megtudtam, hogy a pozsonyi parlament július ötödikére, vagyis a tervezett találkozó napjára tűzte ki a végszavaz ást a közigazgatási reformról, akkor erről azonnal telefonon tájékoztattam erről Orbán Viktor barátomat, aki elfogadta az indokomat. Megegyeztünk abban, hogy máskor találkozunk. Mi három időpontot is javasoltunk, és remélem, rövidesen megkapjuk a választ B udapestről, hogy a magyar kormányfőnek ezek közül melyik felel meg. vissza Pozsony, 2001. július Szilvássy József Státusviták feszült hangulatban Snagovban tárgyal ma a magyar és a román külügyminiszter Martonyi János hivatal os látogatásra érkezett tegnap Bukarestbe. A külügyminiszter ma Snagovban tárgyal román kollégájával, Mircea Geoanával, fogadja őt Adrian Nastase kormányfő, majd felkeresi hivatalában Markó Béla RMDSZelnököt. A magyar külügyminisztert romániai útjára Sz abó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Lőrincz Csaba helyettes külügyi államtitkár is elkísérte. A külügyminiszteri vizitet a magyar fél munkalátogatásnak, a román pedig informális találkozónak tekinti. Román kormánypárti politikusok nyil atkozatai és a csütörtöki román sajtó – kommentárokkal bőven vegyített – tudósításai feszült hangulatú tárgyalásokat és meglehetősen merev román álláspontot sejtetnek. Liviu Maior szenátor, a román szenátus európai integrációs bizottságának elnöke például úgy vélekedett, hogy miután az Európai Parlament külügyi bizottsága módosító indítványt fűzött a Magyarországról szóló jelentéshez, nem tudja elképzelni, miről is tárgyalhat még státusügyben a két külügyminiszter. Maior kijelentette: a jogszabály esetleg m egfelelhet az EU – magyar megállapodásnak, ám ellenkezik a két ország által aláírt alapszerződéssel és a diszkriminációt tiltó európai egyezménnyel is. A szenátor úgy vélte, hogy az egyetlen reális megoldást Adrian Nastase miniszterelnök ajánlotta: a státust örvény alkalmazását a
