Reggeli Sajtófigyelő, 2001. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-07-12
9 hogy az Ausztriában élő magyaroknak csak egy része őshonos, a többiek 1956ban vagy később emigráltak Magyarországról. A végszavazásra 2001. június 19én, kedden került sor. Ennek során a magyar Országgyűlés 306 igen, 17 nem és 8 tartózkodás mellett elfogadta a törvényt. Öt p árt képviselőinek túlnyomó többsége támogatta azt, csak az SZDSZesek többsége szavazott nemmel. Órák teltek csak el az elfogadás után, amikor Románia elindította diplomáciai hadjáratát. Június 19én este tartott rendkívüli sajtóértekezletén Mircea Geoana külügyminiszter közölte: országa nem lesz partner a törvény alkalmazásában. Ennél egy fokkal enyhébb volt az az ugyanaznap kiadott szlovák külügyi nyilatkozat, amely szerint - mivel a végleges változatban Pozsony fenntartásainak csupán egy részét vették fi gyelembe - további konzultációk nélkül nem alkalmazhatják a jogszabályt Szlovákiában. Két nappal később Eduard Kukan szlovák külügyminiszter szükségesnek érezte hozzátenni: a státustörvény nem ront a két ország viszonyán. A talán legkeményebb román reagálá s Adrian Nastase miniszterelnöktől származik, aki június 21én kijelentette: válaszul a státustörvényre országa kész felbontani az összes magyarromán kétoldalú megállapodást - az alapszerződés kivételével. Ugyanaznap este azonban, amikor a román tömegtájé koztatás a Nastasekijelentést idézte, e sarkos megfogalmazás már hiányzott a szövegből. Hogy a státustörvény ügye kikerült a nemzetközi politika porondjára, annak első jele Göran Perssonnak, az EU akkori soros elnöki tisztét ellátó svéd miniszterelnöknek a nyilatkozata volt, amely szerint hamarosan kapcsolatba lép Martonyi külügyminiszterrel az ügy tisztázására. Iliescu román elnök június 24én viszonylag visszafogott nyilatkozatot tett, amely szerint reméli: Magyarország átgondolja, milyen következményekk el jár a státustörvény elfogadása, és a végén baráti megegyezésre lehet majd jutni a kérdésben. Miniszterelnöke, Nastase egy nappal később megtette azt a - később sokszor megismételt - román javaslatot, hogy Magyarország függessze fel a törvény alkalmazásá t mindaddig, amíg be nem fejezi a felvételi tárgyalásokat az EUval. Június 26án Ukrajna világossá tette, hogy nem csatlakozik a kemény román vonalhoz: egy kijevi külügyi szóvivő a magyar státustörvénnyel kapcsolatos ukrán megértésről beszélt. Néhány napp al később Goran Svilanovics jugoszláv külügyminiszter arról biztosította Bába Iván magyar külügyi államtitkárt, hogy országa nem kívánja bírálni a státustörvényt. Ugyanaznap azonban Bukarestben közzétették: az Európa Tanácsba delegált román küldöttség hatá rozati javaslatot fog előterjeszteni, melynek értelmében az ET felszólítaná Magyarországot a jogszabály alkalmazásának felfüggesztésére, mivel az úgymond etnikai alapon nyugszik. Július 3án Iliescu román elnök úgy nyilatkozott, hogy Thomas Klestil osztrák államfő, akivel a salzburgi gazdasági fórumon találkozott, osztotta a státustörvénnyel kapcsolatos román véleményt. Ezt Klestil egyik munkatársa a Népszavának nyilatkozva cáfolta, a román elnöki hivatal szóvivője viszont megerősítette. Első pozitív nyugat i reagálásként Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke kiállt a státustörvény mellett. Július első hetében ismertté vált, hogy Nastase román miniszterelnök levélben kérte az Európa Tanács nemzetközi szaktekintélyekből álló Velencei Bizottságát: vélemén yezze a státustörvényt. Martonyi János ugyanezt a testületet arra szólította fel, hogy összehasonlító módon elemezze a kisebbségek védelmét szolgáló európai joggyakorlatot - utalva arra, hogy a magyar jogszabály nem egyedülálló a földrészen. A Népszava ért esülései szerint a bizottság a magyar javaslatot tette magáévá. Ennek ellentmondott Rodica Stanoiu román igazságügyminiszter, aki szerint a bizottság úgy döntött, hogy egy munkabizottsága július végéig megvizsgálja mind a két fél érveit. A román diplomáci ai offenzíva folytatódott: Iliescu elnök július 10én Brüsszelben megvitatta a státustörvényt Romano Prodival, az Európai Bizottság elnökével, arról panaszkodva neki, hogy Budapest késve próbált konzultálni Bukaresttel a státustörvényről. Július 11én az E urópai Parlament külügyi bizottsága brüsszeli ülésén olyan módosító indítványt fűzött a parlament készülő magyar országjelentéséhez, amely - ha elfogadják - megbízza a bizottságot annak megvizsgálásával: összeegyeztethetőe a státustörvény az EU írott és í ratlan törvényeivel. A bizottság ezzel - a három előtte fekvő javaslat közül - a Magyarország számára legkedvezőbbet fogadta el, vagyis azt, amelyik nem gyanúsítja hátrányos megkülönböztetéssel Budapestet. vissza
