Reggeli Sajtófigyelő, 2001. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-07-11
9 Ismét vádaskodnak a r ománok A bukaresti kormány külügyminisztere szerint felkészületlen a magyar diplomácia Gui Angéla Szerző Felküldve: 2001. július 11. 9 . oldal A román külügyminiszter megkérdőjelezte a magyar külügyminiszter egyik nyilatkozatát a státustörvényről folytat ott kétoldalú konzultációkat illetően. Míg a román diplomácia vezetője eddig a magyar – román megbeszélések hiányára panaszkodott, most azt nehezményezi, hogy a találkozókon a magyar fél felkészületlensége miatt nem lehetett mélyreható vitát folytatni. A Kró nika című erdélyi magyar újság szombati számában Martonyi elmondta, hogy a magyar fél az elmúlt időszakban nyolc alkalommal adott tájékoztatást, illetve folytatott konzultációt a román illetékesekkel a státustörvény elfogadása előtt, illetve azt követően. A román külügyminisztérium ennek kapcsán meglepetését fejezte ki „az egyes közös román – magyar külpolitikai akciók értelmezését” illetően. „A román fél kitartó kérésére tényleges konzultációk első alkalommal csak május 24én történtek Budapesten, három hétt el a törvény elfogadása előtt. Meg kell említeni, hogy a Martonyi János által említett találkozók egyikén sem lehetett mélyreható vitát folytatni a magyar fél felkészületlensége miatt” – idézte az MTI Geoana nyilatkozatát. A magyar – román konzultációk megké rdőjelezésére az eddig lezajlott megbeszélések ténye önmagában kielégítő válasz – reagált lapunk kérdésére Horváth Gábor külügyi szóvivő. Hozzátette: a magyar fél kitartó nyitottságát és párbeszédre való készségét tanúsítja, hogy amikor ezeken a konzultáci ókon az általános politikai jellegű román megközelítéseken túlmenően néhány konkrét kérdés is felmerült, akkor a magyar fél ezt figyelembe vette és válaszolt rá. Például román felvetésre került ki a státustörvényből a nyereséges gazdasági társaságok támoga tása. Horváth szerint szokatlan felkészületlenséggel vádolni a jogszabály előkészítésében fontos szerepet vállaló magyar külügyi vezetést. A szóvivő megnyugtatónak tartja a román diplomácia vezetőjének arra vonatkozó megállapodását, miszerint semmi sem tám asztja alá azokat a korábbi bukaresti megnyilatkozásokat, hogy a törvény ellentétben állna az európai normákkal. A szóvivő ugyanakkor megerősítette: a román félnek megfelel, hogy a két külügyminiszter pénteken találkozzon Bukarestben. Gheorghe Funar kolozs vári polgármester eközben a maga részéről „megszakította a diplomáciai kapcsolatokat” Magyarországgal. A státustörvény kapcsán kirobbant vita miatt nem volt hajlandó fogadni a pécsi testvérvárosi küldöttséget – írták a romániai magyar napilapok. * Pécs és Kolozsvár között a testvérvárosi viszony a gyakorlatban eddig is létezett, de a hivatalos kapcsolatok újbóli felvételét az tette lehetővé, hogy Kolozsvárnak magyar alpolgármestere lett – közölte kedden Papp Béla, Pécs alpolgármestere az MTIvel. A két váro s már 1990ben testvérvárosi viszonyt létesített egymással, de hivatalos pécsi küldöttség utoljára 1992ben járt a kincses városban. Abban az évben választották meg első alkalommal Gheorghe Funart Kolozsvár polgármesterének, s az ő személye jelentette azt az „objektív akadályt”, ami miatt a városi „csúcsdiplomácia” nem működhetett. vissza Pozitív vélemény Zágrábból Gui Szerző Felküldve: 2001. július 11. 9 . oldal Nem befolyásolja negatívan a magyar – horvát kétoldalú kapcsola tokat a státustörvény, sőt hozzájárulhat azok erősítéséhez is – hangsúlyozta Nenad Prelog horvát külügyminiszterhelyettes azt követően, hogy tegnap Budapesten megbeszélést folytatott Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével és Lőrincz Csaba helyettes államtitkárral. A tágyalást követően a felek közös nyilatkozatban szögezték le, hogy az etnikai csoportok támogatása antidiszkriminatív hatású, így a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény kedvező hatást gyakorol a térség sta bilitására. A horvát külügyminiszterhelyettes elmondta, hogy Zágráb többek között azért érdeklődik a státustörvény iránt, mert a határain túl élő horvátok számára hasonló jogszabály előkészítésén dolgozik, igaz, az ő törvényük földrajzi távolságban széles ebb körű lesz, nem csak a szomszédos országaira vonatkozik majd. Prelog egyébként a tegnapi eszemcserén többek között arról érdeklődött, hogy milyen szempontok szerint állítják majd fel a környező országokban azokat az irodákat, amelyek az ajánlásokat fogj ák megfogalmazni, s mely kritériumok alapján fogják eldönteni a magyar igazolványra való jogosultságot. A politikus ugyanakkor kérdésre válaszolva kifejtette, hogy Zágrábban volt egy találkozó Magyarország szomszédos országainak
