Reggeli Sajtófigyelő, 2001. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-07-10
6 idején a szerb – horvát – magyar – bosnyák – albán – macedón szétválasztott családok nálunk találkoztak. Ezért Magyarországot mindegyik délszláv állam baráti államként tartja számon. A történelm i múlt – főleg két történész, Antall József és Franjo Tudjman kormányzása idején – ismét egymás közelébe hozta az önállóságért küzdő horvátokat a magyarokkal. Magyarország akkor segített Horvátországnak, amikor ez a legfontosabb volt, s Antall József és Fr anjo Tudjman halála nem vetett végett a horvát – magyar barátságnak. Sőt, Tudjman pártjának 2000 januárjában bekövetkezett veresége sem rontott a két ország közötti kapcsolatban. A horvátországi szocialista – liberális pártok vezette ötpárti koalíciós kormány Magyarországot stratégiai partnerének tekinti. Bármennyire is meglepő – a horvát alkotmány hivatkozik a közös magyar – horvát múltra, és ahhoz vezeti vissza az alkotmányosságukat. A Magyarországra való hivatkozás a „NyugatBalkánról” való menekülésének ügyét is szolgálja. Hiszen Horvátország ezzel bizonyítja, hogy 1102től 1918ig KözépEurópához és nem a Balkánhoz tartozott. Tény és való, hogy a továbbra is ezer sebből vérző Balkán, az államok rendezetlen belpolitikai viszonyai, a nemzetiségi kérdések és vál ságok sora a nemzetközi közösség óriási gondja jelenleg is. Megoldás pedig nem körvonalazódik. Különböző koordinátorok térképeket rajzolgatnak hónapok óta, uniók vázlatait, amelyek a balkáni országokban borzolják a kedélyeket, hiszen az egykori honfitársak közül már senki sem akar közösködni más nemzetiségűekkel. Az első számú kérdés tulajdonképpen az, hogy a határok megváltoztathatóke. A válasz: nem. Ezek után viszont Koszovó kérdése nem oldódhat meg, hiszen az ottani albánok a függetlenségen kívül aligha elégednének meg mással. Ez pedig egy állandóan fölrobbantható lőporos hordót jelent. Boszniában és Macedóniában is ugyanez érvényes. Sőt már hallani arról, hogy ha Montenegró kiírja a népszavazást, ott is föllázadnak az albánok. Egyes szerb lapok jól érte sült forrásokra hivatkozva az albánok görögországi lázadását is lehetségesnek tartják. Nos, a nemzetközi közösség már hosszabb ideje használja a NyugatBalkán kifejezést, és ez alatt a volt Jugoszlávia tagköztársaságait (Szlovénia nélkül) és Albániát érti. Horvátország viszont – mint részben mediterrán, középeurópai, és egyik részével Balkán határ menti terület – semmiféleképpen nem hajlandó a fölsorolt országokkal azonos regionális együttműködésbe lépni, hiszen legszívesebben Magyarországgal, Szlovéniával , Olaszországgal vagy Ausztriával képezne közös régiót. Ha ez nem valósítható meg, akkor egyedül kívánja megtalálni az útját az EU felé. Talán a horvátok túl óvatosak, mivel nem tudni, hogy ki készíti a terveket és mi áll mögöttük, talán fontos tudomást sz erezni arról, hogy milyen regionális együttműködési tervekben látják Magyarországot. A legolvasottabb horvát napilap, a zágrábi Vecernji list beszámolt arról, hogy Németországban három CDUpolitikus – Karl Lamers, Peter Hintze és KlausJürgen Hedrich – a d élkeleteurópai válság rendezésén ténykedik. A Balkán perspektívája – a délkeleteurópai unióra vonatkozó javaslatok cím alatt a három politikus azt szorgalmazza, hogy a volt Jugoszlávia tagállamai mellett Görögország, Albánia és Magyarország alkossák a Dé lkeletEurópa országainak unióját. Szerintük ez az unió képes len ne a külföldi katonai erők közreműködése nélkül is fenntartani a régióban a békét. A zágrábi lap szerint az unió létrehozásának legfőbb oka abban rejlik, hogy a világ országai nem akarnak többé katonákat küldeni a Balkánra. Amíg egyesek a Balkánon látják h azánkat, mások a régi Monarchia felélesztését szorgalmazzák. Zágrábban ugyanis június végén a stájerországi kormány elnöknője, Wiltraud Klasnic bemutatta a Jövő régiója – Kelet – Dél elnevezésű indítványát. Tulajdonképpen az osztrákokkal határos országok – M agyarország, Horvátország, Szlovénia és Olaszország régióit kötnék össze – az indítvány szerint – , méghozzá az osztrák Stájerország, Karinthia és Burgenland tartományok mellett az olasz Friuli – Venezia Giulia és Veneto régiót, valamint NyugatMagyarországot , Szlovénia egyes területeit és ÉszakHorvátországot. A stájerországi tartományi kormányterv szerint a jövő régiója 17 millió fős területet foglalna magában, a projekt háromnégymillió euróba kerülne, amelynek a felét az EU fedezné. A zágrábi bemutatkozás után a következő összejövetelre július 12én kerül sor Grazban, ahol az államhivatalok képviselői részvételével konkrét javaslatokat is bemutatnak. Már jövőre indulhatnának az első közös projektumok, és az osztrák – olasz – szlovén – horvát – magyar regionális e gyüttműködés 2008ban teljes mértékben működne. Az elképzelésekben szerepel a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, de tervezik a fiatalok látogatásait, az egyetemek közötti együttműködést, valamint az infrastruktúra kiterjesztését, főleg a régión belüli forg almi összeköttetés fejlesztését. Nem kételkedünk abban, hogy a két tervezet közül a magyar ember melyikhez csatlakozna szívesebben. Ha a kérdés: Európa vagy Balkán?, a válasz: Európa. De leginkább az Európai Unió. vissza A ro mánok többsége tart a státustörvény hatásaitól 20010710 (a nyomtatott MH cikke) Bukarest tegnapi lapzártánkig nem döntött arról, mikor kerüljön sor a román és a magyar külügyminiszter e heti bukaresti találkozójára. Az egyeztetést - mint ismeretes - Mar tonyi János javasolta a román kollégájához, Mircea Geoanához intézett levelében. Victor Micula külügyi szóvivő lapunknak elmondta, valószínűleg pénteken találkozhat egymással a két tárcavezető. Az Európa Tanács velencei bizottságának hét végi, a státustör vény elemzésére vonatkozó döntését értékelve Micula elmondta, a testület mind a magyar, mind pedig a román javaslatot elfogadta. A két kezdeményezést
