Reggeli Sajtófigyelő, 2001. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-07-06
6 még csak nem is tájékoztatta a magyar kormányt, nemhogy konzultált volna vele a Meciarkabinet. De sérelmezem a szlovák fél magatartását azért is, mert elmondtuk partnereinknek: egy olyan kerettörvényről van szó, amelyet csak végrehajtói u tasítások után lehet életbe léptetni, a szakértői tárgyalások folynak, feleslegesen ad lovat a kormány, illetve a külügyi kormányzat a szlovákiai nacionalisták alá. – Tény, hogy a szlovák fél két feljegyzésében nem sok konkrétumot tudott a státustörvénnyel kapcsolatban felhozni, leginkább az „etnikai elven való megkülönböztetést” hangoztatták, ami szerintük sérti a nemzetközi dokumentumokat és az Európai Unióban tapasztalható gyakorlatot, alapvetően a polgári elvet. De érdekesen alakult a helyzet, mert a sz lovák parlament ugyanazon a napon tárgyalta a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának ratifikációs dokumentumát, amely kapcsán a szlovák ellenzék még azt is megfogalmazta, hogy a két esemény egybeesése nem véletlen, hanem a „nagy magyar sovi nizmus látványos megjelenése”, amelyet a Magyar Koalíció Pártja szervezett meg. – Éppenséggel nem lenne ellenemre, ha a Magyar Koalíció Pártjának olyan hatalma lenne, hogy akár nemzetközi szinten tudnánk összehangolni a kisebbségi kérdés rendezésére tett s zándékokat. De komolyra fordítva a szót, természetesen a szlovák ellenzéknek ez a vádja legalább anynyira blőd, mint a nagy magyar sovinizmus emlegetése. A véletlen műve volt az egybeesés, de ha már említette az etnikai kontra polgári elv kérdését, hadd mo ndjak erről is valamit. Nagyon érdekes megfigyelni, hogyan alakulnak a nemzetközi dokumentumok az utóbbi időben a kisebbségi kérdéssel kapcsolatban. Egyre többször fogalmazódnak meg olyan gondolatok, szókapcsolatok, mint a „különleges státus”, a „kisebbség eket érintő ügyekben való effektív részvétel garantálása”. Ezeket a dokumentumokat olyan nemzetközi fórumokon fogalmazzák meg és ajánlják bevezetni, mint az Európa Tanács parlamenti közgyűlése, illetve a tanács miniszteri bizottsága, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és mások. Vajon miért van szükség ilyen kitételek hangoztatására? Szerintem azért, mert a kisebbségi jogokat a parlamenti demokrácia eszközeivel, a polgári elv szűken értelmezett megvalósításával nem lehet gyakorolni. A többségi nemzet és a nemzeti kisebbség viszonylatában könnyen válhat a polgári elv többségivé, tájainkon pedig, ahol a nemzetek közti bizalmatlanság sajnálatosan erőteljesen befolyásolja a politikai életet, akár többségi diktatúra is kialakulhat a kisebbségekkel s zemben. S ezt a fejlett nyugati demokráciákban már érzik, tudják. Egyébiránt: a kisebbségi nyelvek szabad használatának az igényét hogyan lehet másként megfogalmazni, mint etnikai alapon? Hiszen az anyanyelv az etnikai jellegzetességek legerősebb kifejezés i eszköze. Ugyanakkor érdemes még arra is odafigyelni, hol és mikor használja – mondjuk – a szlovák politikai elit az etnikai és a polgári elv szembeállításának a módszerét. Mert etnikai elvet követünk szerintük akkor, amikor megfogalmazzuk az ország terül eti elrendezésével kapcsolatban, hogy a természetes földrajzi, kulturális, történelmi hagyományú térségeket ne bontsuk meg, kínosan ügyelve arra, hogy a megyék határai teljesen természetellenes módon egészen az ország északi határáig nyúljanak, miközben lá zasan számolgatják, ily módon milyen arányban vannak jelen a magyarok a térségben, lesze olyan súlyuk, hogy netán ők irányítsák a megyei önkormányzatot. És mindeközben elutasítják a szlovák alkotmány bevezetőjének a megváltoztatását, pedig csak azt kérjük , hogy az említett dokumentum ne a „Mi, a szlovák nemzet…” kijelentéssel kezdődjék, hanem úgy, hogy „Mi, Szlovákia polgárai…” Nos, én azt hiszem, nem az elvekkel van a baj, hanem azok tudatos félreértéséről, félremagyarázásáról, ami számomra csak annak biz onyítása, bizony, szükség van a térségünkben a magyar státustörvényre, az anyaország segítésére ahhoz, hogy a nemzetközi kisebbségvédelmi dokumentumok kiteljesedjenek. – A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának ratifikálása mégis egyértelmű előrelépés. Viszont a ratifikációt követnie kell egy törvényalkotó folyamatnak is, hogy a dokumentum Szlovákia jogrendjének szerves részét képezze. Mi várható ezen a téren? – A charta ratifikálása egyelőre esély arra, hogy jelentősen javuljon a kisebbsége k nyelvhasználati joga, illetve gyakorlata. Egy éve van a szlovák kormánynak arra, hogy megtegye a szükséges törvényi intézkedéseket, s egy újabb arra, hogy életbe léptesse a jogszabályokat. Mindezt az Európa Tanács
