Reggeli Sajtófigyelő, 2001. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-07-04
9 szó, amely eddig csupán a sajtóban látott napvilágot, a magyar Külügyminisztérium hivatalos tájékoztatást erről nem kapott. Ha érkezik is ilyen, hazánk külpolitikájában a NATO- és uniós tagságnak nincs alternatívája. A német konzervatív ellenzék pártjai (CDU és CSU) egy délkeleteurópai unió létrehozásával szeretnék kihúzni a nacionalizmus méregfogát, lehetségesnek tartva a határok módosítását is az ingatag térségben. Ennek szerzői abban látják a Balkán jövőjét, ha a térségen belüli államhatárok a jövőben elveszítenék a jelentőségüket, és a független államok között – az EU mintájára – egyfajta „unió” jönne létre. Ennek a délkeleteurópai uniónak a jugoszláv utódállamok mellett tagja lehetne Albánia, Görögország, Bulgária, Románia és Magyarország is. Lamers szavai szerint „konszenzus esetén” lehetséges volna a jelenlegi államhatárok módosítása, ám konkrét javaslatokról szerinte még korai volna beszél ni. vissza Pozsony konzultációt kezdeményezett 20010704 (a nyomtatott MH cikke) A pozsonyi kormány tegnap felhatalmazta Jaroslav Chlebo külügyi államtitkárt, hogy kezdeményezzen konzultációt a státustörvé nyről magyar partnerével, Németh Zsolttal. A szlovák államtitkár a találkozó időpontjáról egyelőre nem kívánt nyilatkozni, az MTI pozsonyi tudósítójának nem hivatalos értesülése szerint azonban az egyeztetés akár már ezen a héten időszerűvé válhat, és a he lyszín Komárom vagy a szlovákiai Révkomárom lehet. Horváth Gábor külügyi szóvivő a Magyar Hírlapnak elmondta: Budapest üdvözli, hogy Pozsony - mint arról Németh és Chlebo júniusi budapesti találkozóján megegyezett - nem a sajtóban üzenget, hanem érdemi ko nzultációkat akar folytatni. Azon a megbeszélésen egyébként valóban megállapodtak arról, hogy az egyeztetés helyszíne Révkomárom lesz, mondta a szóvivő, aki azt azonban nem tudta megerősíteni, hogy erre még e héten sort kerítenek. Az időpontegyeztetés ugy anis még tart. Bukarest folytatja a státustörvény elleni diplomáciai offenzíváját. A salzburgi gazdasági fórumon részt vevő Ion Iliescu államfő például a bukaresti közszolgálati adónak elmondta: Thomas Klestil osztrák elnök osztja a státustörvénnyel kapcs olatos román álláspontot. Az Európai Néppárt (EPP) főtitkára viszont az MTInek kedvezően nyilatkozott a státustörvényről. Alejandro Agag Longo kijelentette: az Európai Bizottság több tisztségviselője is jelezte, hogy a törvény tiszteletben tartja az euró pai normákat, így teljesen elfogadható az EPPnek is. "Biztosak vagyunk benne, hogy a törvény teljesen korrekt" - jelentette ki a spanyol politikus, hozzátéve: "Teljes mértékben megbízunk tagpártunkban, a Fideszben és Orbán miniszterelnökben". vissza Nagy Iván Zsolt A hátsó udvar kerítése 20010704 (a nyomtatott MH cikke) Németország számára Európa ügye sohasem kü lpolitikai, hanem mindig belpolitikai kérdés - hallotta két évvel ezelőtt Berlinben gyakorta egy brit újságírónő, és nem érezte valami jól magát: a kontinens ügyei iránti "hallatlan" elkötelezettségüket ugyanis a berlini kancellária folyosóin vezető német politikusok hangoztatták. Ez villant az eszembe most, amikor egyre gyakrabban találkozhatunk Európa újra- meg újrarajzolt térképeivel. A kutakodás megindul az agyban, mely régi emlékképeket vetít ki Afrika vonalzóval rajzolt határairól, a poraiba omló, m ajd feltámadó Lengyelországról, a pezsgőügynök Ribbentrop és Molotov piszkos alkujáról, Karéliáról, a balti államokban rendezett "népszavazásokról" (amelyek így a Szovjetunió határain belülre kerültek), Napóleonról, az oszmán birodalomról, Palesztináról, I zraelről - és a többi "elfeledett" távoli földről. Mindőjükről elmondható, hogy soha nem maradtak gyám nélkül - mindig akadt valaki, akinek kéznél volt a vonalzója, a körzője meg a fegyvere. A Monarchia bukása utáni hangulat üli meg a levegőt, Trianon kís értete járja be Európát. Az idősebbeknek pedig emlékezetébe ötlik Jalta; Sztálin és Churchill "sajtpapírváltása". Megváltozott formában ma is él a rossz emlékezete Sztálin nevezetes "vatikáni kérdése" (hány hadosztálya van a pápának?). Csak most, ha Berlin ben, Párizsban, Washingtonban - és talán Moszkvában is - felmerül egy országnév, akkor a "miért, mekkora a piaca, vane kőolaja, s egyáltalán, milyen a geostratégiai pozíciója" kérdés kapcsolódik hozzá. Egyáltalán nem mosolyogtató, hogy a Frankfurter Rund schau címe lapban az ellenzékben lévő konzervatív uniópártok, a CDUCSU halál komolyan balkáni paktumot tervezgetnek azzal az önzetlen céllal, hogy "kihúzzák a nacionalizmus méregfogát". Ha egy pillantást vetünk a német konzervatívok térképére, akkor szépe n kirajzolódik egy ütközőzóna, amely elszigeteli a mevelt Nyugatot nemcsak az iszlamista Törökországtól, de a zajos Balkántól és a kiszámíthatatlan Oroszországtól, Ukrajnától is. A két NATOtag ebben a csoportosulásban északon Magyarország, délen Görögorsz ág lenne, de a tömbtől nyugatra fekvő Olaszország - mint kívülálló - felől az egész térség remekül izolálható. Ha pedig megalakulna az ekképpen elképzelt Délkeleteurópai Unió - "ismert nevén" DKEU - akkor a német gondolkodók szerint lehetnének akár saját kisebbségi képviseleteik, saját bíróságuk is. A CDUCSUfrakció külpolitikai szóvivője bátorkodott felvetni, hogy "konszenzus esetén" - majd - lehetséges volna akár a jelenlegi államhatárok módosítása is.
