Reggeli Sajtófigyelő, 2001. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-07-04
7 jelképesnek tekinthető. A felvételi vizsga díja is - 300 ezer lej (valamivel több mint 3 ezer forint) - jóval alacsonyabb a román egyetemeken alkalmazott díjnál. vissza Bécs cáfolja a román eln ök állítását Klestil nem ítélte el a státustörvényt Nem felel meg az igazságnak a román közszolgálati rádió azon tegnapi - Ion Iliescu államfő közlésére hivatkozó - híre, amely szerint Thomas Klestil osztrák szövetségi elnök osztja a magyar státustörvénnye l kapcsolatos román álláspontot - közölték a Népszavával az osztrák államfő hivatalában. Kepecs Ferenc NÉPSZAVA Klestil egyik, névtelenséget kérő munkatársa, aki jelen volt a román és az osztrák elnök hétfői salzburgi találkozóján, telefonon feltett kérdé sünkre közölte: a két államfő a gazdasági csúcson szót ejtett ugyan a magyar státustörvényről, de Klestil részéről nem hangzott el olyan kijelentés, mely szerint egyetértene Iliescu azzal kapcsolatos álláspontjával. Ami azt a tényt illeti, hogy a román köz szolgálati rádió Iliescura hivatkozva ennek ellenkezőjét jelentette, interjúalanyunk csak annyit válaszolt, hogy a bécsi elnöki hivatal nem diszponálhat a keleteurópai ország tömegtájékoztatási eszközei felett. Néhány román lap kedden részletesen beszámol t Iliescu salzburgi sajtóértekezletéről. A sajtótájékoztatón a román államfő kifejtette, hogy a státustörvény a kilátásba helyezett magyar igazolványt illetően "nem demokratikus, nem európai és diszkriminatív". Iliescu arra hívta fel a figyelmet, hogy "Tr ianon után a Romániában élő magyaroknak iskoláik, kulturális intézményeik, kiadóik voltak, s a(z 1989. decemberi) forradalmat követően még intenzívebben használhatták az önazonosság kifejeződésének ezen eszközeit". A román elnök úgy ítélte meg, hogy Románi a az elmúlt 11 évben nagyon nyílt és demokratikus magatartást tanúsított általában a kisebbségek, ezen belül is a magyar kisebbség iránt, amely a maga 1,7 milliós lélekszámával az ország lakosságának 7 százalékát teszi ki. Iliescu külön kitért arra, hogy R ománia az egyetlen ország Európában, ahol valamennyi nemzeti kisebbségnek parlamenti képviselete van, s a magyarok pártja rendkívül aktív a román politikában, a kormány vitapartnere. A román államfő szerint mindezek fényében érthető, hogy a státustörvénnyel kapcsolatban "nem csak Vadim Tudor pártjának" (a szélsőségesen nacionalista NagyRománia Pártnak) voltak reakciói, mindenesetre a törvény "szélsőségesen nacionalista erőknek, de nem csak nekik adott érveket". Iliescu sajnálatosnak nevezte, hogy a magyar jogszabály kedvezőtlen légkört teremtett a két ország kapcsolatai számára, azt követően, hogy 1996ban megkötötték a románmagyar alapszerződést. A pozsonyi kormány felhatalmazta Jaro slav Chlebo külügyi államtitkárt, a magyarszlovák alapszerződés végrehajtását felügyelő vegyes bizottság szlovák társelnökét, hogy kezdeményezzen a státustörvényről konzultációt magyar partnerével, Németh Zsolttal, a Külügyminisztérium politikai államtitk árával, a vegyes bizottság magyar társelnökével. Megfigyelők szerint figyelmet érdemel az a körülmény, hogy Chlebo nem a szlovák külügyminisztériumtól, hanem közvetlenül a kormánytól kapott megbízást a feladatra, ami azt jelenti, hogy a státustörvény vonat kozásában a szlovák kormány megtette az első hivatalos lépését. Az Európai Néppárt főtitkára, Alejandro Agag Longo kedvezően nyilatkozott a magyar státustörvényről. Kijelentette: az Európai Bizottság több tisztségviselője is jelezte, hogy a törvény tisztel etben tartja az európai normákat. Nyilatkozatban üdvözölte a magyar Országgyűlés által a határon túli magyarok jogállásáról elfogadott státustörvényt a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK). vissza Pozsony egyez tetne Budapesttel Az Európai Néppárt főtitkára szerint teljes mértékben elfogadható a státustörvény
