Reggeli Sajtófigyelő, 2001. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-07-26
8 A romániai magyarok pontosan tudják, hogy a német állam milyen kedvezményeket nyújtott és nyújt a szászoknak (eddig Románia nem jelezte aggályait ez ügyben), hogy a romániai szlovákok zsebében már régóta ott lapul a szlovák igazolvány, és ho gy bánsági horvátok (akik különben horvát állampolgárok is) a román rendőrök óvó tekintete mellett választhatták meg anyaországuk parlamenti képviselőit. A magyarokkal való túlzott érzékenység nyilvánvaló diszkrimináció, amelynek oka minden valószínűség sz erint az: túl nagynak találják a számukat ahhoz, hogy „kockázat nélkül” tudjanak gesztusokat gyakorolni. Arra a román kifogásra is megvan a válasz, amely szerint a szegény eklézsia az oka a bukaresti érdemi támogatás hiányának – a törvény körül kialakult h angulat azt igazolja, hogy az igazi probléma leginkább a politikai akarat szintjén keresendő, nem az anyagiak hiányában. Az emberek emlékeznek még a Petőfi – Schiller multikulturális egyetem blöffjére, s azt is tudják, annak köszönhetően indulhat meg ősszel az Erdélyi Magyar Tudományegyetem, mert a magyar költségvetés évi kétmilliárd forintot szánt a létrehozására. Azt is tudják, hogy az egyházi ingatlanok viszszaszolgáltatása még mindig késik (a napokban épp a székelyföldi református lelkészek vádolták meg á rulással az RMDSZ képviselőit amiatt, hogy Tokay György képviselő – a történelmi egyházak illetékes vezetőinek hozzájárulása nélkül – az úgynevezett közösségi használatba vett egyházi ingatlanok természetbeni visszajuttatása helyett kárpótlásra vonatkozó t örvényjavaslatot terjesztett elő a bukaresti parlamentben) és akadozik az önkormányzati nyelvhasználatot szabályozó törvény alkalmazása is (Kolozsvárott például Funár következetesen ellene szegül a jogszabály alkalmazásának). A gondok ellenére a közösségép ítés gerendái – elsősorban az anyaországból érkező szellemi és anyagi muníciónak köszönhetően – ma már adottak a határon túli magyarok körében. A legnagyobb kérdés most a kerettörvény gyakorlatba ültetése. Ez – sokak véleménye szerint – nem lehet politikai csatározások tárgya, ezért minél előbb depolitizálni kell, és megteremteni a legszélesebb körű tömegtámogatás feltételeit. Úgy vélik, a törvényben szereplő ajánló szervezet stabil, három pilléren nyugvó formáció kell legyen, amelyben megfelelő képviselete van a történelmi egyházaknak, a magyar civil szervezeteknek és a politikai érdekképviseletet ellátó RMDSZnek. Előbbi már bizonyított a nehéz időkben, támogatva a kisebbségi sorsú magyarok önszerveződési törekvéseit akkor is, amikor komoly szankciók járta k érte, utóbbi pedig – főként jelenlegi pártstruktúrája okán – egyedül nem alkalmas a feladatra – sok helyütt a tulipános politikát elutasító lakosság inkább nem kérné a magyar igazolványt, ha azt a helyi, a politikában elhasználódott RMDSZ vezetőjétől kel lene kérnie. Az emberek azt sem felejtették el, hogy sok vezető szövetségi képviselő kezdetben nem tartotta jó ötletnek a határon túli magyarok státusát törvénybe foglaló anyaországi jogszabályt, s abban is hibásnak hiszik, hogy nem vállalták fel egyértelm űen a törvénytervezet bemutatását a román pártoknak – ahogy az egyik RMDSZ képviselő fogalmazott, „nem akarták elvenni a magyar diplomácia kenyerét”. Az idő sürget: a törvény nemzetközi meg- és elismertetése körüli törekvés nagyon sok időt emésztett fel, i deje rátérni a működtetés részleteinek megvitatására. vissza Újabb román tiltakozások az Orbánút előtt Kiskapukat kell keresni? Nem kizárt, hogy a státust örvény kapcsán felerősödött indulatok eredményeként a román fél úgy dönt: megtiltja Románia területén a magyar igazolvány kiadásához szükséges irodák felállítását. Ezt alkotmányellenességre hivatkozva tehetné meg. Várhatóan egy augusztus közepére elkészülő kormányrendelet szabályozza majd a magyar igazolványok kiállítását. K. D.-T. T. E. A nemrégiben elfogadott státustörvény kerettörvény. Ez azt jelenti, hogy további kormányrendeletek, illetve ágazati miniszteri rendeletek szabályozzák majd a határon túli magyaroknak szánt -- egészségügyi, kulturális, utazási stb. -- támogatásokat. Mivel a törvény
