Reggeli Sajtófigyelő, 2001. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-07-25
5 Iliescu ellenzi a státustörvényt Ha Magyarország folytatja a státustörvény alkalmazását célzó politikáját, a román hatóságok közbe fognak lépni, és meg fogják tiltani a magyarigazolvány kibocsátását Románia területén – jelentette ki a bukaresti Pro TV kereskedelmi televízióban a román államfő. Ion Iliescu az egyik legnépszerűbb politikai talkshow meghívottjaként beszélt a Budapesten elfogadott jogszabályról. – Jóvá fogok hagyni valamennyi olyan intézkedést, amelyet a kormány szükségesnek érez annak érdekében, hogy államként megőrizhessük méltóságunkat – mondta. Ili escu ugyanakkor kifejtette: a jogszabály által előidézett érzelmek nem veszélyeztetik a két ország közötti, 1996ban aláírt alapszerződést. A magyar státustörvény ellen szinte naponta újabb és újabb fenyegetések hangzanak el Bukarestben. Ionel Olteanu , a r omán képviselőház jogügyi bizottságának elnöke bejelentette: szakértői testületet hoztak létre. A szakértőket felkérték, hogy elemezzék a magyar törvény kompatibilitását a nemzetközi normákkal. Iliescu fogadta tegnap Rolf Ekeus t, az EBESZ új kisebbségügyi főbiztosát, akinek szintén kifejtette véleményét a magyar jogszabályról. Ekeus azonban nem volt hajlandó a törvényről véleményt mondani, mielőtt a magyar fél álláspontját nem ismeri meg. Ehelyett azt ajánlotta a román parlamentnek, hogy mielőbb emelje törv ényi rangra a kisebbségek megkülönböztetését tiltó sürgősségi kormányrendeletet. Tibori Szabó Zoltán vissza Mit ér az ember, ha roma? vezércikk Különös dilemma elé állítja az erdélyi romákat a múlt hónapban elfogadott magyar státustörvény. Egyrészt csábítóak a „státusmagyarsággal” járó előnyök, a kedvezményes magyarországi utak, a törvényes munkavégzésre való lehetőség, és – nem utolsósorban – a magyar iskolákban tanuló gyerekek után járó minimális, de a legtöbb roma család s zociális helyzetét tekintve a közvetlen anyagi csődből való kilábalást jelentő húszezer forintos támogatás. Másrészt viszont fölmerülhet a kérdés: mennyire jelenti a magyar nemzethez való tartozás vállalása a roma gyökerekkel, a hagyományos identitással, k ultúrával való szakítást? Egyesek számára nem kérdéses a választás: mint azt Sinka Tibor, a Hargita megyei Roma szövetség alelnöke elmondta, az erdélyi cigányok kilencven százaléka magyarok között él, magyar anyanyelvű. Ebből többékevésbé az következik, h ogy magyarnak is érzi magát. Még akkor is, ha sötétebb bőre, különös akcentusa vagy csak egyszerűen jellegzetes hangzású neve miatt gyakorta vált rosszindulatú, gunyoros megjegyzések céltáblájává vagy kirekesztetté a magyarok részéről. Mások inkább ragaszk odnak roma identitásukhoz. Nem vitás, hogy az elsődleges kérdések mögött egy második, politikai színezettől sem mentes szint húzódik meg. A státustörvény elfogadása és a budapesti vezető körök azon kijelentése után, mely szerint a jogszabály hatálya a mag ukat magyarnak valló romákra is kiterjed, hirtelen megemelte a romák „árfolyamát”. Hiszen ha majdan, a törvény érvénybelépése után az erdélyi magyarok mellett a romák többsége is magyarnak vallja magát, ez igen fontos ütőkártyát jelenthet Budapest számára a nemzetközi fórumokon. Még az is megtörténhet, hogy az eddig számon tartott másfél millió helyett akár kétkét és fél millió erdélyi magyarral kell számolni. Ez pedig az eddiginél jóval több kellemetlen percet jelent majd a mindenkori bukaresti vezetés sz ámára. Éppen ezért nem véletlen, hogy a Cioabă, az önjelölt roma király (föltehetően a román vezetők sugallatára és beígért előnyök fejében) arra buzdítja a cigányokat, hogy ne vallják magukat magyarnak. Vigyázni kell tehát, hogy a cigányság ne csupán esz köz legyen, amelyet fölhasználnak a győzelem érdekében, hogy azután ismét hagyják őket eltűnni a kirekesztettség és iskolázatlanság süllyesztőjében. Ezért ha magyar részről valóban komolyan gondolják, hogy a „magyar cigányokra” is kiterjed a státustörvény hatálya, akkor a budapesti vezetésnek föl kell készülnie arra, hogy az ily módon előálló helyzetet ne csupán a fellengzős ígéretek szintjén, hanem felelősségteljesen, a határon túli magyarok támogatására hozott intézkedések mellett a magyar romák integráci óját elősegítő programok révén is kezelje.
