Reggeli Sajtófigyelő, 2001. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-07-24
5 Kárpátmedencében élő magyar kisebbséggel fenntartott gazdasági és kulturális kapcsolatok erősítését kívánja e lérni - jelentette ki a miniszterelnök. Magyarországnak nem szabad felvennie a kesztyűt akkor, ha túlreagálást tapasztal, utalt a státustörvénnyel kapcsolatos visszhangokra. Ugyanezzel kapcsolatban Martonyi János külügyminiszter később kérdésre válaszolva úgy foglalt állást, hogy a státustörvény miatti román offenzívával szemben ki kell fejteni érveinket, de a stílust nem szabad viszonozni. Abban teljes az egyetértés, mondta Martonyi, hogy ez nem indított el destabilizáló tendenciákat a térségben. Romániáv al sem feszültség alakult ki, hanem egy konkrét kérdésben van csak vita. Zipernovszky Kornél vissza Változó idők Magyar Nemzet: „…a dolgot őt magát nézzük…” Lukács Csaba Munkatársunktól Felküldve: 2001. július 24. 7 . oldal Amióta a bálványosi folyamat elkezdődött, minden évben az egyik legfontosabb kérdés, hogy román részről ki jön el, és ki nem tesz eleget a barátságos invitálásnak. A szervezők többnyire impozáns listát állítanak össze – jó ideje már a két ország miniszterelnöke vezeti a lajstromot – , aztán a politikai széljárástól függően sokan „szokásos nyári szabadságukon” tartózkodnak éppen, vagy „egyéb fontos hivatali elfoglaltságukra” hivatkozva maradnak távol. A részvételi kedv sok minden függvénye: ki van hatalmon, mikor van a kampány, és mit vár el éppen Európa Romániától. Amikor „barátkozni illik”, akkor jó a jelenléti arány, ha pedig a román közvélemény előtt kell eljátszani a kemény fiút, akkor látványosan mellőzik az előadásokat. A megállapítás persze leginkább a karrierpolitikusokra igaz – vannak stabil román résztvevői is a táboroknak (például Smaranda Enache volt finnországi román nagykö vet), de sajnos ők ritkán kerülnek kormánypozíciókba. A „rövidnadrágos politizálás” fórumaként ismert szabadegyetem az idén a tizenkettedik a sorban, s mindjárt az első napra neves román politikusokat hívtak meg, ám ők – sajnos – testületileg távol maradta k. A Román Nemzeti Bank kormányzója, Mugur Isarescu; a volt tanügyminiszter, a Babes – Bolyai Tudományegyetem rektora, Andrei Marga és a belügyi államtitkár, Pavel Abraham az első három hiányzó, miközben a magyar meghívottak teljes létszámban megérkeztek, és eljött a romániai Német Fórum országgyűlési képviselője is. Adrian Nastase, a késő ősszel hivatalba lépett kormány feje is úgy döntött, hogy az első miniszterelnöki szintű találkozót nem Tusnádon, hanem valahol máshol ejti meg, mert a nemrég Budapesten me gszavazott státustörvény miatt Bukarestnek komoly fenntartásai vannak, így nem lát okot a széles nyilvánosság előtti barátkozásra. A határon túli magyarok kedvezménytörvénye ügyében a külügyminiszter különben jóval békülékenyebb, hiszen Mircea Geoana a hét végén úgy nyilatkozott az egyik kereskedelmi televíziónak: a román – magyar viszony nem korlátozódik csupán a státustörvényre, vannak más fontos „pozitív vonatkozások” is. Szerinte a „konstruktív dimenziók” nagyobb hangsúlyt fognak kapni a tárgyaláson, és a zt reméli, a két magas rangú politikus barátok közti, nyílt párbeszédet folytat majd. Nyílt párbeszédre a határon túli magyar politikusok között is szükség lenne, hiszen az idén Markó Béla, az RMDSZ elnöke sem vesz részt a szabadegyetemen – bukaresti mintá ra ő is szabadságon lesz, s még a kötelező udvariasság kedvéért sem kíséri ide a magyar miniszterelnököt, inkább valahol máshol találkozna vele. A tábor szervezői, a Markóval gyakran konfrontálódó Reform Tömörülés elnevezésű belső RMDSZplatform tagjai enn ek ellenére várják az elnököt – úgy vélik, a szervezet egységének demonstrálása céljából és a státustörvény sikeréért el kell jönnie. A Cotidianul című lap szerint Adrian Severin a kemény játék mellett döntött, amikor kijelentette, hogy ha státustörvénykér désben nem születik egyetértés a jövő év elejéig, a román kormány törvényi eszközökkel fogja megakadályozni a jogszabály alkalmazását Románia területén. A szabadegyetem tegnapi megnyitóján az egyik szónok úgy fogalmazott: tizenkét éve vannak itt együtt a s ápadt arcú és rézbőrű magyarok és a békepipát elfogadó románok. Utóbbiak egyre inkább úgy viselkednek, mint az
