Reggeli Sajtófigyelő, 2001. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-07-23
5 területek felszabadításáért vívott háború és az abban részt vettek megítélése és kiváltsá gai. Még mindig nem tudni, ezek után honnan faragják majd le azt a kétmilliárd kunát a költségvetésből, ami szükséges ahhoz, hogy Horvátország megfeleljen az IMF által megszabott kölcsönfeltételeknek. A Racankormány eddig egy területen bizonyult eredménye sebbnek elődjénél, ez pedig a kis- és középvállalati szféra erősítése. Egyebekben meglehetősen tétova, sőt, némileg populista, véli Lovrincevic. Mivel „országlása” első száz napjában nem sokat lépett a reformok terén, most már valószínűleg nem is fog. A ko alíció pártjai úgy viselkednek, mintha egyedül kormányoznának, csak az egyes frakciókon belül alakítanak ki közös álláspontot. Egyvalamivel azonban várhatóan nem marad adós a kormány: befejezéséhez közeledik a stratégiai fejlesztési terv kidolgozása, s vár hatóan már ősszel a parlament elé kerül. A horvát társadalom és gazdaság minden területére kiterjedő program, amelynek egyik kidolgozója maga Lovrincevic, a civil társadalom és a jogállam működésének javítását, a politikai stabilitást, a költségvetési hián y mérséklését, a gazdasági nyitást és a horvát piac rugalmasságának fokozását irányozza elő az ország makroökonómiai stabilitásának megőrzése mellett. A három szakaszban megvalósítandó terv 2005ig terjedő első részében a horvátok a többi rendszerváltó ors zággal szembeni lemaradásukat szeretnék behozni, továbbá az egy főre jutó GDPt tekintve közelíteni az EU- és az OECDországok átlagához. Lovrincevic szerint 2009től kellene elkezdődnie az új technológiákhoz való alkalmazkodás korszakának, ebben azonban a külföldi tőke és tudás nélkül az ország nem boldogul. A terv 2010től számol Horvátország EUtagságával. Az annak újabban feltételéül szabott szorosabb gazdasági összefogás a balkáni országok között azonban csak egy bizonyos határig elfogadható Horvátorsz ág számára, véli Lovrincevic, a szabadkereskedelmi egyezmények megkötésére valószínűleg sor kerül, ennél többet – így például a vámuniót – a horvát közvéleménnyel nem lehet elfogadtatni. vissza A szegények javát szolgálná a glo balizáció 20010723 (a nyomtatott MH cikke) A leggazdagabb országok és Oroszország vezetői tegnap közösen vállalták, hogy bevonják a világ szegényeit a világgazdaságba és valóban "működtetik" a globalizációt. Genovában kiadott zárónyilatkozatukban a G8a k megerősítették: a zavargások sem téríthetik el őket attól a meggyőződésüktől, hogy szabad és nyílt vitában kell megoldani a társadalom égető gondjait. "Elhatároztuk, hogy a globalizációt állampolgáraink - és különösen a világ szegényeinek - szolgálatába állítjuk, mert a szegény országok integrálása a világgazdaságba a legjobb módja annak, hogy kielégítsük elemi reményeiket" - írta tegnap záróközleményében az Egyesült Államok, Franciaország, NagyBritannia, Németország, Olaszország, Kanada, Japán és Oroszo rszág vezetője. Ők nyolcan azt is elismerték, hogy legalábbis egy globális kérdésben - a klímaügyben - képtelenek voltak egyetértésre jutni. Váratlanul a nyolcak támogatták azt az orosz javaslatot, hogy 2003ban tartsanak újabb nemzetközi klímaértekezletet . A résztvevők pénteken egyetlen konkrétumban állapodtak meg: egymilliárd dolláros alapot hoztak létre a fertőző betegségek elleni harchoz. Adósságcsökkentésről, adósságelengedésről konkrét ígéret nem hangzott el. A nyolcak megállapították, hogy a világg azdaság növekedése lassult ugyan, de jó esély van az erőteljes felépülésre. Gerhard Schröder német kancellár vasárnap kijelentette, hogy szerinte idén a világgazdasági növekedés 34 százalék lesz. Afrikával kapcsolatban a nyolcak fejlesztési tervet fogadt ak el (ennek részletei nem ismertek), s abba is belementek, hogy közös fórumon találkoznak a földrész képviselőivel. Egységesen követelték azt is, hogy legyen vége a konfliktusoknak a KözelKeleten, Macedóniában és a Koreaifélszigeten. Renato Ruggiero ola sz külügyminiszter bejelentette: jövőre Kanadában a nyolcak külön oktatási alapot hoznak létre a szegény országok számára. A háromnapos összejövetel után Genova füstölög: kiégett autók, szétzúzott kirakatok, megrongált épületek, vagyontárgyak jelzik a tör ténteket. II. János Pál pápa Castelgandolfóból ugyancsak elítélte az erőszakot, amely "nem a helyes út az igazsághoz". Jacques Chirac francia elnök elismerte, hogy őt is sokkolták az események. George Bush elnök határozottan közölte: még a bajkeverők kemé ny magja sem akadályozhatja meg a világ vezetőit a párbeszédben. Koidzumi Dzsunicsiro japán kormányfő megjegyezte: a világhatalmak vezetői soha nem értik meg a tüntetőket, ha nem tárgyalnak velük. Tony Blair brit kormányfő is elutasította, hogy a G8ak csú cstalálkozóját a jövőben ne tartsák meg a várható lázadások miatt. "Ez éppen a demokrácia alapelveivel lenne homlokegyenest ellentétes" - mondta.
