Reggeli Sajtófigyelő, 2001. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-07-20
7 ügyében – magyarázta a szakértő. Hozzátette, az Orbánkormányt kritizálók ugyanezekkel az eredményekkel magyarázzák, hogy mégsem éppen most kellett volna a státustörvényt megszavazni. A kutató úgy véli, nem állja meg a helyét az a kritika, ami szerint a magyar ko rmány azért találta ki a státustörvényt, hogy ezzel szavazatokat szerezzen, és megnyerje a jövő évi választásokat. „Eredetileg a kormány nem is tudhatta, hogy majd a választásokhoz ilyen közel fogadják el ezt a jogszabályt” – hangsúlyozta Fowler. Szerinte a kormány is tisztában van azzal, hogy a határon túli magyarok ügye nem olyan fontos a magyarországi választópolgároknak. Ezzel választásokat nem lehet nyerni. A kormány inkább abban bízik, hogy a szociális és fiskális politikájával, az életszínvonal gyors és tapintható javulásaival fog voksokat szerezni. A státustörvény koncepciójáról elmélkedve a kutató kifejtette, hogy számos történelmi esemény miatt létezik egyfajta magyar politikai gondolkodásmód, amely erősen megkülönbözteti a kulturális nemzetet a területi államtól. Így el tudja képzelni a nemzet vél t érdekeinek megvalósítását a szuverén, területi állam keretén kívül is, és képes kulturális alapon különbséget tenni egy állam polgárai között is. Ez a gondolkodásmód szerinte eléggé szokatlan a mai KeletKözépEurópában, ahol tudjuk, milyen eredményei le hetnek az „állam egyenlő nemzettel” fajta gondolkodásnak. És ez jellemzi a státustörvényről szóló magyar hivatalos megnyilatkozások nyelvezetének egy részét is. A román fél inkább azokat a „hagyományos” érveket hangsúlyozza, mint a területi szuverenitás és egy állam polgárainak az egyenlő kezelése. De persze az egész vita részben a nemzetközi közvélemény szimpátiájáért folyó propagandaháború. E szócsatában egyetértés van Budapest és Bukarest között abban, hogy a nemzetközi megítélés rosszul fogadna egy új „ XIX. századi etnikai konstrukció”t KeletKözépEurópában. Ezért a magyar kormánynak az az érdeke, hogy úgy mutassa fel a törvényt, mint valami posztmodern megoldást. A jelenlegi folyamatok ugyanis az EUban bizonyos értelemben túlhaladták már a hagyományo s nemzetállam kategóriáját, és a posztmodern nyelvezet nagyon is divatba jött. A magyar kormány számára sajnos probléma lehet, hogy a nemzetközi politikai rendszer még az Eu rópai Unióban is alapvetően a területi államokon nyugszik, és jogi értelemben az emberek az egyes államok polgáraiként oszthatók külön csoportokba. A Magyar Nemzetnek arra a kérdésére, hogy a státustörvény miatt kitolódhate hazánk EUs csatlakozása, Fowle r kijelentette, Magyarország integrációját kevés dologgal tudná ez a kormány lelassítani. A birminghami egyetem kutatója hangsúlyozta, hogy az unió jogrendszerében elfogadottnak tűnik a státustörvény. Azzal a lépéssel, hogy Budapest kivette Ausztriát a tör vény hatálya alól, a magyar kormány kimutatta, hogy nem akart konfliktusba keveredni az EUval kapcsolatos jogi kötelességeivel. „Budapesten tudják, hogy amikor Magyaroszág az EU tagja lesz, módosítani kell a törvényt, talán nem csak azzal, hogy Szlovéniát és esetleg Szlovákiát is kiveszik a hatálya alól. Az a határozott benyomásom, hogy az EU nem az esetleges jogi problémák miatt aggódott elsősorban, hanem inkább Magyarország és a szomszédai közötti viszony megromlásának következményeitől tart” – vélekedet t a kutató. Hozzáfűzte, az Európai Unióban nem akarják azt, hogy KeletKözépEurópában újabb konfliktus alakuljon ki. A szakértő úgy fogalmazott, hogy egyik fél sem, de különösen Románia nem érdekelt a nyugati integrációt veszélyeztető konfliktusba kevered ni. Rámutatott, hogy gyenge politikai pozícióban van mind a román, mind a szlovák kormány, Bukarestben és Pozsonyban is erős a nyomás a radikális nacionalisták részéről. Lapunknak arra a felvetésére, hogy Londonban miként fogadták a státustörvényt, Fowler aláhúzta, talán azok, akik az Egyesült Királyságban élnek, jobban értik, hogy egy EUs államnak lehetnek az unión kívüli érdekei is. vissza Készítette: Boér Krisztina és Csoma Sándorné * a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet - MH = Magyar Hírlap - Nszv = Népszava - NM = Napi Magyarország - MaNcs = Magyar Narancs - MF = Magyar Fórum - ÉS = Élet és Irodalom - VH = Vasárnapi Hírek - Vg = Világgazdaság
