Reggeli Sajtófigyelő, 2001. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-07-18
3 – Bár a bizottság tényleges működéséről nem beszélhetünk, a román társelnök idén február 21én megfogalma zott kérésére március 2án megküldtem a státustörvény tervezetének szövegét román partneremnek, Vasile Ionescu államtitkárnak, aki ezt követően többet erre a kérdésre nem tért vissza – hangsúlyozta Szabó Tibor. A magyar társelnök elmondta, hogy az 1997. o któber 9én tartott alakuló ülés csupán arra adott alkalmat, hogy áttekintsék a romániai magyar, illetve a magyarországi román kisebbségek helyzetével kapcsolatos aktuális kérdéseket. Ennek nyomán második, 1998. október 13án tartott ülésén a szakbizottsá g 21 pontban fogalmazta meg ajánlásait. Ebből 7 ajánlás a magyar, 12 a román, kettő pedig mind a két kormánynak szólt. – A magyar kormány két hónappal később jóváhagyta az ajánlásokat, a román kormány viszont mind a mai napig nem tette ezt meg – szögezte le Szabó Tibor. Az államtitkár elmondt a, hogy a román külügyminisztérium 1999 márciusában jelezte: a román fél nem tudja felvállalni az ajánlások tartalmát, tartalmi és formai kifogásai miatt azokat újra kívánja tárgyalni. 1999. július 30án a szakbizottság harmadik, Bukarestben tartott ülésé n formális konzultáció történt, a lényegi pontok helyett arról folyt vita, hogy tehete a szakbizottság ajánlásokat a kormányoknak. – A román fél ugyan nem vitatta, hogy az ajánlások a két nemzeti kisebbség időszerű elvárásait és igényeit fogalmazzák meg, de azok teljesítésére, megvalósíthatóságára érdemi választ nem adott – mondta. A tavaly decemberben hatalomra került új román kormány képviselői idén februárban egyetértettek a szakbizottság munká jának mihamarabbi újjáélesztésével. Az ajánlások romániai státusának bizonytalanságát elsősorban a román fél belső kommunikációs problémáira vezették vissza. Az azóta eltelt időben csak annyi történt, hogy a magyar fél a megadott határidő előtt, a román f él pedig majd két hónapos késéssel elkészítette saját értékelését az ajánlások végrehajtásának helyzetéről. A kapcsolatfelvétel a szakbizottság titkárainak szintjén nem történhetett meg, mivel román részről a korábbi ígéret ellenére mostanáig nem neveztek ki titkárt – fejezte be a szakbizottság eddigi közös munkájának összefoglalását Szabó Tibor. vissza Iliescu aggódik Romániát nem az nyugtalanítja, hogy Magyarország törődik a határain kívül élő magyar nemzetiségűekkel, hanem azt a módot tartja nyugtalanítónak, ahogy ezt a kérdést a státustörvénnyel megközelíti – jelentette ki Ion Iliescu. A román államfő hangsúlyozta: Bukarest nem ítéli el önmagában azt a tényt, hogy Magyarország foglalkozik a határain túl élő honfitársaival, hiszen Románia is ezt teszi. Véleménye szerint ezen a téren Románia még tanulhatna is Magyarországtól. (MTI) vissza Tiltakozik Belgium budapesti nagykövete Munkatársunktól Felküldve: 2001. július 18. 9 . oldal Belgium budape sti nagykövete tiltakozását fejezte ki a Magyar Hírlap keddi számában vele készített interjú kapcsán. Ebben ugyanis a diplomata válaszából az derült ki: a státustörvénnyel szerinte Magyarország aláássa a régióban eddig betöltött stabilizációs szerepét. Fer nand Van Brusselen nagykövet lapunknak kifejtette: a Magyar Hírlapban megjelentek egyáltalán nem tükrözik az általa elmondottak tartalmát. Ő úgy nyilatkozott, hogy Magyarország és bizonyos szomszédos országainak viszonya romlani látszik, s tart attól: vajo n Magyarország képes lesze folytatni azt a stabilizációs szerepet, amelyet mindig is játszott KözépEurópában. Közben Brüsszelben a magyar – EU társulási tanács tegnapi ülésén, ahol Martonyi János külügyminiszter elnökölt, szintén szóba került a státustörv ény. Mint Horváth Gábor külügyi szóvivő lapunknak elmondta, az Európai Unió képviselői egyértelműen nyugtázták: Magyarország a regionális együttműködés hajtóereje, és szilárd meggyőződésük, hogy a jövőben is be tudja tölteni ezt a szerepet. Annemie NeytsUytterbroeck belga külügyi államtitkár szerint Magyarország e téren modell szerepet tölt be a térségben. A belga politikus asszony hangsúlyozta, a státustörvény önmagában nem jelent problémát, s további konzultációkat szorgalmazott azokkal a szomszédos ors zágokkal, amelyek kifogást emeltek a jogszabály ellen. A külügyi szóvivő tájékoztatása szerint Günter Verheugen megelégedéssel nyugtázta, hogy Magyarország teljes mértékben figyelembe vette az Európai Bizottság észrevételeit a státustörvény véglegesítése során. A jogszabály politikai és jogi elemzése még nem f ejeződött be, de a bővítési biztos leszögezte, hogy a törvény
