Reggeli Sajtófigyelő, 2001. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-07-14
3 lehet, meg oldás található rá, hiszen Magyarország a törvény végrehajtása során nem kíván területen kívüli hatályt érvényesíteni. Itt csupán értelmezésbeli problémáról van szó, hiszen a két fél akarata egybeesik. Vagyis a problémát meg lehet oldani további tárgyaláso kkal. Felmerült a vendéglátók részéről még a román állampolgárok közötti megkülönböztetés kérdése. Ezzel kapcsolatban a magyar fél ismételten szorgalmazta: román részről jelöljék meg pontosan és konkrétan azon területeket és azon juttatási formákat, melyekről úg y érzik, hogy megkülönböztetőek. Ezekről a két félnek a lehetséges fórumokon folytatnia kell az egyeztetést, mégpedig a célból, hogy kialakítsák a szükséges és lehetséges technikákat, annak módját, hogy ezen a ponton is túl tudjanak lépni. Román értelmezés szerint egyébként az állampolgárok közötti megkülönböztetés az úgynevezett szociális és gazdasági vonzatú területeken merül fel. Kértük - mondta Horváth Gábor , hogy jelöljék meg egészen pontosan, melyek is ezek a területek. Román részről ide sorolták a munkavállalást általában, mint szociálisgazdasági vonzatú területet és konkrétan a három hónapos munkavállalás kérdését. - Ezekre is megoldást lehet találni - hangsúlyozta a szóvivő. Van egy nyolcezer fős keret, amelyet Magyarország már felajánlott Románi ának - emlékeztetett - mégpedig a státustörvény kérdésétől teljesen függetlenül. E keret egész éves folyamatos munkavállalást biztosít, míg a három hónapos csak szezonálist, vagyis ezek amúgy is külön kategóriába esnek. A Népszavának arra kérdésére, hogy s zó volte a nemzetközi fórumokon, így az Európa Tanácsban megtett román lépésekről, a szóvivő határozott nemmel válaszolt. Mint Horváth Gábor a továbbiakban elmondta, a MartonyiNastasetalálkozón lényegében csak a státustörvényről volt szó. A MartonyiGeo ana megbeszélésen azonban felmerültek a kétoldalú kapcsolatok egyéb kérdései is. Áttekintették például a NyugatBalkán helyzetét. Martonyi János egyértelműen - mégpedig mind a tárgyalásokon, mind pedig a sajtónyilvánosság előtt - megerősítette: hazánk vált ozatlanul támogatja Románia euroatlanti integrációs törekvéseit. A felkészüléshez, a konkrét felzárkózáshoz készek vagyunk támogatást nyújtani. A magyar külügyminiszter nagyon fontosnak nevezte azt, hogy a jelek szerint 2002 január elsejével Románia le fog kerülni az Európai Unió vízumkötelezett országainak listájáról. Ehhez a miniszter őszintén gratulált kollégájának. Ezt követően Martonyi János tájékoztatta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét a román vezetőkkel folytatott tárgyalásairól. vissza Státustörvény: maradt a vita Bukaresttel Nem sikerült közelíteni a státustörvényről kialakult magyar és román álláspontot a két ország külügyminisztereinek bukaresti tárgyalásán. Magyarország továbbra is az európai kisebbségvédelmi normák ba beilleszkedőnek, Románia pedig az EUjoganyaggal ellentétesnek ítéli a törvényt. A felek mindazonáltal úgy értékelték: a státusvita nem keltett olyan feszültséget, amely a két ország viszonyát veszélyeztetné. Martonyi János és Mircea Geoana tegnapi találkozóját a román kormány snagovi protokollpalotájában tartották. A két külügyminiszter előbb négyszemközt folytatott – a tervezettnél hosszabb, körülbelül egyórás – megbeszélést, majd bekapcsolódott a küldöttségek szintjén folytatott tárgyalásokba. A magyar küldöttségben a külügyminiszter mellett ott volt Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Lőrincz Csaba helyettes külügyi államtitkár is. Az álláspontok távolságát jelezte, hogy Martonyi nem hivatalos romániai látogatását a román f él informális találkozónak, a magyar fél pedig munkatalálkozónak nevezte. Snagovban a román fél emlékeztetőt adott át a magyar küldöttségnek, amely a státustörvénnyel kapcsolatos bukaresti álláspontot tartalmazza. Ugyanakkor ismertették a kormányközi vegy es bizottság és annak albizottságai összehívásának programtervét. A tárgyaló felek most a vegyes bizottság és a tíz albizottság munkájának újjáélesztésében állapodtak meg, amit Magyarország egyébként már régen szorgalmazott. A testületek várhatóan szeptem berben Budapesten ülnek össze. A megbeszélések utáni sajtóértekezleten Geoana elmondta: Románia a jogszabályt – főképp a romániai magyaroknak biztosított szociális és gazdasági kedvezmények okán – diszkriminatívnak tartja, alkalmazását pedig területen kívüli jellegűnek. A román külügymi niszter szerint a magyar fél érvei nem képeznek választ a román fenntartásokra. A román fél úgy véli, hogy a jogszabály az európai normákkal ellentétes, és emiatt az európai fórumoktól vár választ kifogásaira. Martonyi látogatását időszerűnek és hasznosna k minősítve, Geoana azt javasolta: Magyarország függessze fel a törvény alkalmazását mindaddig, amíg az EUcsatlakozási tárgyalásokat be nem fejezte. Elismerte, hogy ez Budapestnek „belpolitikai nehézségeket” okozna, de kijelentette: egy ilyen döntés olyan „építő kompromisszum” lenne, amely a jogszabály alkalmazásával kapcsolatban megfogalmazott nemzetközi félelmeket eloszlatná. Ezzel szemben Martonyi közölte: a biztosított kedvezmények összhangban vannak az európai kisebbségvédelmi jogszabályokkal, a törv ény nem diszkriminatív, nincs területen kívüli jellege, és egyetlen célja
