Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-13
5 közszolgálati médiumok közé, s ettől az időponttól viszonylag stabil a helyzetünk. – Ellen drukkereik a nézettségi adatokra hivatkoznak. Azt mondják, minden száz nézőből egy kapcsolja be a Duna tévét. – A Duna Televízió műsoraiba naponta másfél millió ember pillant bele Magyarországon. Azt nehéz meghatározni, hogy Európában mennyien nézik, minde nesetre Erdélyben még ma is a legnépszerűbb magyar nyelvű televízió. Az országban lévő összes tévékészülék közül mindössze 840ben helyeznek el olyan dekódert, amely jelzi, hogy melyik csatornát hány percig nézik. Ez nem alkalmas a Duna Televízió nézettség ének mérésére. A mérőkészülékek beszerelésénél csak a területi elvet veszik figyelembe, az iskolázottságot, a vagyoni helyzetet és a kulturális igényszintet nem. A Duna tévét a magasabb műveltségűek, a kultúra iránt fogékonyabbak nézik. Egy tanszékvezető e gyetemi tanár nem fogja megengedni, hogy az ő televíziós szokásait figyeljék. – Valamilyen formában azért el tudná képzelni az összeolvadást a Magyar Televízióval? – A Duna tévé számára tragikus lenne, ha a két televízió összeolvadna. Az MTV tavalyi veszte sége jóval több volt, mint a mi éves bevételünk. Tehát az összeolvadásba mi is belerokkannánk. De nagyon sok olyan terület van, ahol az együttműködés mindkét televízió számára jelentős megtakarítást hozhatna. – Többen fölvetették, hogy a két közszolgálati televíziónak legalább a hírműsorait lehetne közösen készíteni, mert nem szerencsés, hogy két stáb dolgozik egymással párhuzamosan. – Nem tartanám jónak, ha ugyanaz a híradó lenne a Duna tévében, mint az m1en. Az MTVnek Magyarországközpontú hírműsort kel l készíteni, a Dunának pedig Kárpátmedenceit. Azon viszont dolgozunk, hogy a hírhálózatunk közös legyen. Folyamatban van egy Kárpátmedencei hírszolgálat kialakítása. Ez semmilyen összeolvadási csapdát nem rejt magában, viszont az előnyeit valamennyi médi um élvezni tudná. – Mindenkinek van koncepciója a közszolgálati televíziózásról. Ha ön szabad kezet kapna, mit és hogyan alakítana át? – Talán nem elegáns a részemről ilyet kijelenteni, de minden kollegialitás dacára véleményem szerint pillanatnyilag az m2es felesleges ebben a rendszerben, ugyanis ez csupán ismétlő csatorna. Egy Magyarországnak szóló földi csatorna – amit az m1 képvisel – feltétlenül kell, és a Duna tévére is szükség van. Szerencsés lenne, ha az m1 fölkerülne műholdra, a Duna tévének pedig megoldanák a földi sugárzását is, mert így mindkettőt sokkal többen nézhetnék. – Korábban azt mondta, a Duna nem vetélytársa az MTVnek, mégis állandóak a számháborúk, ki mennyi pénzt kap, mennyiből készít műsorokat. – Talán csak ellenfeleink szeretnék, h a rivalizálnánk. Köztudomásúan a korábbi két elnök – Sára Sándor és Szabó László Zsolt – nehezen értettek szót egymással. Elnökké választásom óta az egyik legfontosabb feladatomnak tartom a viszony javítását. Most sem tudjuk azonban úgy használni az MTV ar chívumát, ahogyan szeretnénk, pedig a médiatörvény szerint ez közös kincs. Az állami és nemzeti ünnepeinket viszont közösen rögzítjük, s a tervünk, hogy koncertfelvételeket, kulturális eseményeket, sporteseményeket is köz ösen vegyünk fel. – A középvezetők, a magasabb iskolázottságúak közül sokan nézik a Duna tévét. A reklámozók egyre inkább fölismerik, hogy nekik kell eljuttatni az üzeneteket. Számít a Duna Televíziónak, hogy mennyi reklámbevétele van? – A reklámokat igyek szünk megszűrni. Olyan rendszer alakult ki a magyarországi televíziózásban, hogy a hirdető a nézőszám alapján fizet. Előfordulhat, hogy egy millenniumi versmondó verseny, egy késő esti koncert vagy egy Antonionifilm környezetében leadott reklámért egy fil lért sem fizetnek, mondván: a reklámblokk nézettsége nem érte el az általuk megadott küszöböt. A cseh közszolgálati televízióban sincs reklám, pedig ott az átlagos nézettség hatnyolc százalékos. Nem tudjuk megtenni, amit a kereskedelmi televíziók, hogy dr ágán megvesznek egy sportműsort, és annak költségét a reklámbevételből kitermelik. – Miben látja a kereskedelmi és a közszolgálati televíziók feladatai közötti különbséget? – A közszolgálati televíziónak olyan hír- és háttérműsorokat, dokumentumfilmeket ke ll készítenie, amelyekből a nézők tárgyilagos, hiteles képet kapnak. A kereskedelmi televíziók szinte minden műsorukat a 19 és 49 év közötti korosztálynak készítik. A fogyasztók megnyerése érdekében időnként nemtelen módszereket is alkalmaznak. A múltkorib an a Duna Televízióba látogató Mádl Ferenc köztársasági elnök is megjegyezte: a kereskedelmi televíziók egyes műsorai az emberek rossz énjét erősítik fel. Ezt magam is így látom. Az agresszivitás nemcsak az akciófilmekben vagy nemritkán a gyerekeknek szánt rajzfilmek tartalmában, hanem a ritmusában, túlpörgetettségében, vibrálásában is megjelenik. Úgy gondolom, a nézők csömöre miatt a kereskedelmi televíziózás is szelídülni fog. – Miközben a két kereskedelmi televízió továbbra is ingyen fogható az egész ors zágban, a Duna tévét kódolták Budapesten és környékén. Hogyan fogadták ezt a nézők? – Több száz panaszos levelet kaptunk és sokan telefonáltak. Én is felháborodtam, a kódolást barátságtalan lépésnek tartom. Az Antenna Hungária a Duna tévé sugárzásáért az á llami költségvetésből jelentős díjbevételre tesz szert, majd a nézőtől újabb díjat kér. Azt is
