Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-11
3 Cseh kisebbségvédelmi törvény – Tízszázalékos küszöb (Nszv • KözépEurópa) http://www.nepszava.hu/ A cs atlakozási tárgyalások ma kezdődő fordulóján le lehet zárni a munkavállalásról és a tőke szabad áramlásáról szóló fejezeteket – Elvi egyezség az EUban magyar kérésekről (MH 3.o.) http://www.magyarhirlap.hu/ S panyol vélemény szerint a nizzai szerződés írországi elutasítása után meg kell jelölni a bővítés dátumát – Hálátlanság vagy a demokrácia győzelme? (MH 3.o.) http://www.magyarhirlap.hu/ Kvóták közé szorított hu manitás? – Németországban meghatározzák a bevándorlók kiválasztásának kritériumait (MN 8.o.) http://www.magyarnemzet.hu/ Cikkek: 20010608 / STÁTUSTÖRVÉNY – "FÉLHIVATALOS" ROMÁN VÉLEMÉNY – (1. RÉSZ) Bukare st, 2001. június 8., péntek (MTI) – A szomszédos országokban élő magyarokról készülő státustörvény egyes előírásai ellentétben állnak a nemzetközi jog szabályaival, területen kívüli jellegűek és közvetett módon a történelem elfogadhatatlan átértékelését tartalmazzák – állapította meg az az összeállítás, amelyet a román kormány külpolitikai tanácsadói irodája készített. A 22 című román társadalompolitikai hetilap a státustörvénnyel kapcsolatos körkérdésével Adrian Nastase román miniszterelnököt is megkereste, aki helyett a külpolitikai tanác sadó iroda válaszolt. A lap legutóbbi számában közölt válasz szerint a státustörvény a "kedvezmény" elvére épül, ami számos nemzetközi konvenciónak, keretegyezménynek, nemzetközi dokumentumnak ellentmond. Ezek között említette a külpolitikai tanácsadói ir oda a faji diszkrimináció minden formájának megszüntetéséről szóló 1965ben kötött konvenciót, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló 1995ös keretegyezményt, a kisebbségekhez tartozó személyek jogairól 1992ben született ENSZnyilatkozatot. Az említett n emzetközi dokumentumok román értelmezése szerint diszkriminációnak számít minden, az etnikai eredet alapján biztosított kedvezmény. A magyar törvénynek a kisebbséghez tartozó személyek kulturális, nyelvi és vallási identitására kellene korlátozódnia és ker ülnie kellene minden olyan politikai vonatkozást, amelynek az a célja, hogy az adott személy politikai viszonyba kerüljön egy más állammal is, párhuzamosan azzal a viszonnyal, amely ahhoz az államhoz köti, amelynek állampolgára. A román vélemény szerint e nnek a párhuzamos politikai viszonynak a megteremtését jelenti a törvény által tervezett "identitási igazolvány". A válasz felhívta arra a figyelmet, hogy miután Magyarország és a szomszédos országok többsége csatlakozási tárgyalásokat folytat az Európai Unióval, a magyar törvényt "térben és időben csak időlegesen és részben alkalmaznák". Román megítélés szerint a törvény alkalmazása esetén egyes rendelkezéseknek más államok területén lenne hatása, tehát területen kívüli jellege lenne. Ezek az előírások c sak az érintett ország törvényeinek tiszteletben tartásával valósíthatók meg, ezért ezeket vagy ki kell hagyni a törvényből, vagy olyan záró rendelkezést kell beilleszteni, amely kimondja, hogy a törvény alkalmazása a szomszédos országok területén azok tör vényeinek szigorú tiszteletben tartásával történik. A válasz elfogadhatatlannak minősítette azt, hogy a törvény közvetve történelmi értékítéletet tartalmaz. Ezt abban látja, hogy a szöveg kimondja: a törvény hatálya kiterjed azokra a személyekre, akik mag yar állampolgárságukat nem önkéntes lemondással veszítették el. A román álláspont szerint – Románia viszonylatában – azoknak a személyeknek, akik 1918ban az osztrákmagyar állampolgárok voltak, joguk volt magyar állampolgárságukat megtartani. Ezek a szem élyek "hallgatólagosan éltek választási jogukkal és lemondtak magyar állampolgárságukról".