Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-01
8 Hírösszefoglaló Felküldve: 2001. június 01. 1 . oldal A magyar külpolitikai aktivitás nem csökkent azután, hogy a NATO budape sti ülésének lezárultával véget ért a diplomáciai „nagyüzem” a fővárosban. Hazánk most veszi át a visegrádi csoport soros elnökségét: a csúcstalálkozóra tegnap utazott el Orbán Viktor Krakkóba. Az uniós csatlakozás szempontjából is jelentős Martonyi János külügyminiszter közelgő ausztriai látogatása. Mádl Ferenc tegnap Szlovéniában tett látogatást, a jövő héten Olaszországba, egy héttel később pedig Franciaországba utazik. Elképzelhetetlennek tartja a magyar és a szlovén elnök, hogy országaik ne vehetnének részt a 2004ben tartandó európai parlamenti választásokon. Mádl Ferenc és Milan Kucan ezt csütörtökön azon a ljubljanai sajtóértekezleten jelentette ki, amelyen megbeszéléseikről tájékoztatták a sajtót. A magyar köztársasági elnök kifejtette: a magyar vez etés nem számol azzal a lehetőséggel, hogy 2004ig a két ország ne állna készen az EUcsatlakozásra. Emlékeztetett arra: az EU kinyilvánított céljai közé tartozik, hogy a csatlakozási folyamatban élenjáró országok részt vehessenek a 2004ben tartandó válas ztáson. Milan Kucan szlovén elnök szerint ennek meghiúsulása megkérdőjelezné az Európai Unió hitelét és az integrációs szervezet által kinyilvánított bővítési szándék őszinteségét. Mádl Ferenc köztársasági elnök a szlovén elnökkel folytatott tárgyalásairól elmondta, hogy egyetértettek abban: a két ország közötti kapcsolatok szinte minden területen példaértékűek. Hangsúlyozta, hogy a kisebb problémák ellenére példaszerű az egymás országaiban élő nemzeti kisebbségekről való gondoskodás. Mádl Ferenc megerősíte tte azt a magyar álláspontot, hogy Budapest támogatja Szlovénia NATOtagságát. vissza Orbán Viktor Lengyelországban Tízéves a visegrádi négyek együttműködése · Partnerséget ajánlanak a beneluxoknak Pataky István (Krakkó) Sz erző Felküldve: 2001. június 01. 9 . oldal Kormányfői szinten egyeztetnek a visegrádi csoport (V4) tagállamai Krakkóban. A négyoldalú értekezlet első napján, tegnap a résztvevők megemlékeztek a visegrádi együttműködés létrejöttének tizedik évfordulójáról, Négy nemzet címen ünnepi koncertet tartanak. A krakkói tanácskozáson Orbán Viktor miniszterelnök ma ismerteti a partnerországok kormányfői számára azt a programot, amelyet Magyarország a V4 következő soros elnökeként képviselni fog. Budapest a középeuróp ai identitás erősítését tartja legfontosabb céljának – hangoztatta Lőrincz Csaba, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, a lengyelországi tanácskozást megelőző sajtóbeszélgetésen. A magyar fél kezdeményezni fogja a közös kulturális, oktatási és körny ezetvédelmi programok támogatására létrehozott Visegrádi Alap megerősítését, amelyhez Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia növelje befizetéseinek növelésére lenne szükség. Budapest továbbra sem támogatja a visegrádi csoport kibővítését új t agokkal, de fontosnak tartja, hogy a visegrádiak erősítsék együttműködésüket más országokkal vagy országcsoportokkal, így például a Benelux államokkal, az északeurópai uniós tagállamokkal, illetve Szlovéniával, Ukrajnával és Romániával. Szintén a mai nap folyamán Orbán Viktor miniszterelnök Krakkóban kétoldalú megbeszéléseket folytat Jerzy Buzek lengyel kormányfővel. - Háttér - Visegrád rögös útjai Perspektivikusan pozitívnak, rövid távon azonban versengéssel terhesnek látja a visegrádi együttműködés jövőj ét Tálas Péter, a Stratégiai Védelmi Kutató Hivatal megbízott főigazgatóhelyettese. A politológus kiemelte az is, hogy a problémák megoldásához elengedhetetlenül szükséges, hogy az együttműködés emocionális megközelítését pragmatikus szemlélet váltsa fel. Ez természetesen nem zárja ki, hogy a múlt közösségét, kulturális gyökereit megtartsuk, de a jövőben már nem ez lesz a döntő összekötő kapocs. Az idén tízéves visegrádi együttműködés történetét gyakorlatilag három szakaszra oszthatjuk. Az első két év tart almasnak nevezhető, még ha a hangsúly furcsa módon nem is az építkezésen, hanem a Varsói Szerződés és a KGST megszüntetésén volt, értékel Tálas Péter. Emellett, teszi hozzá, az uniós csatlakozás kitolódásának nyilvánvalóvá válását követően létrejött a Közé pEurópai Szabadkereskedelmi Egyezmény (CEFTA) is, amelynek korlátai csupán 1995 után kezdtek megmutatkozni. Az 1993 és 1998 közötti éveket politikai értelemben az elhidegülés jellemezte, amelyet jól jelez az a tény is, hogy 1994 januárja és 1999 márciusa között egyetlen csúcstalálkozót sem tartottak. A négyek együttműködése 1998tól vett új lendületet, vagy legalábbis – mint a politológus fogalmaz – erős a szándék az együttműködés fejlesztésére.
