Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-09
3 Cikkek: Veszélybe kerülhet a státustörvény elfogadása Átláthatatlan a külföldi munkavállalók importját szorgalmazó kormányzati szán dék A hazai munkaerőhiány pótlását mégsem külföldi munkavállalók bevándoroltatásával, hanem ingázó munkások átcsábításával képzeli el a kormányzat. A miniszterelnök ezen bejelentése azonban nemcsak a tudományos érvekkel, hanem a korábban tett, saját kijele ntésével is ellentétes. Az átgondolatlan kormányzati szándék a státustörvény elfogadását is veszélyeztetheti. NÉPSZAVAinformáció Kissé nehezen értelmezhetőek a jelenlegi kormányzat elképzelései a hazai munkaerőpiacon tapasztalható ellentétek feloldására. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis a napokban bejelentette (korábban tett kijelentésével ellentétben), nem bevándoroltatott, hanem ingázó vendégmunkásokkal kellene megoldani a hazai munkaerőhiányt, amely komolyan akadályozza a további gazdasági fellendül ést. Ugyanakkor a korábban emlegetett 1,5 millió munkást felölelő munkaerőimport mára csupán néhány tízezerre redukálódott a kormányfő értelmezése szerint. Legalábbis erre utal, miszerint a miniszterelnök tegnap a gazdakörök küldöttgyűlésén bejelentette: " A magyar gazdaság folyamatosan növekszik. A növekedés fenntartásához az országnak a jelenleginél tízezrekkel több munkáskézre van szüksége." Hangsúlyozta továbbá, hogy a kabinet a státustörvény megalkotásával nem a bevándorlást, a külföldiek betelepítését szeretné élénkíteni, hanem a magyar polgárok által betöltetlen munkahelyekre szeretne megfelelő számú munkavállalót biztosítani. A kissé homályos elképzelések azonban az említett státustörvény elfogadását is veszélyeztetik. Az MSZP ugyanis még a státustörv ény végszavazása előtt újragondolja, tudjae a továbbiakban is támogatni a tervezetet. Ellentét feszül ugyanis a miniszterelnök csütörtöki, munkaerőimportról tett bejelentése, valamint a parlament előtt lévő státustörvény deklarált céljai között - jelentet te ki Tabajdi Csaba szocialista párti képviselő. A politikus emlékeztetett arra, hogy a kormány az úgynevezett kedvezménytörvény szükségességét a beterjesztéskor azzal indokolta, hogy a határon túli magyarokat szülőföldjükön kell segíteni boldogulásukban. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara előtt tett csütörtöki miniszterelnöki bejelentés azonban a külhoni magyarok átcsábításáról szól. Álláspontja szerint mindennek tükrében mind a törvénytervezet, mind a bevándorlásról szóló bejelentés blöffnek, politikai nagyo tmondásnak minősíthető. Magyarországnak hamarosan valóban szüksége lehet külső munkaerőre, ám a miniszterelnök által hangoztatott számok túlzóak - jelentette ki SzentIványi István, a parlament külügyi bizottságának szabad demokrata elnöke. A politikus sze rint a kérdést nem is lehet ötletszerűen felvetni, napirendre tűzését széles körű társadalmi vitának kellett volna megelőznie. SzentIványi úgy látja, hogy legelőször a parlamentben, illetve az érdekegyeztető tanácsban kellene a munkaerőimport kérdését meg vitatni. A miniszterelnök munkaerőpiaccal kapcsolatos bejelentései csak jól hangzó politikai szlogenként értékelhetőek, semmint tudományosan megalapozott tervekként - jelentette ki kérdésünkre válaszolva Thoma László munkaügyi szociológus. Véleménye szerin t a külföldi munkavállalók importigényéről szóló kijelentések mögött nem állnak tudományosan megalapozott érvek. A hazai munkaerőpiacnak ugyanis nincs szüksége nagy tömegű, alacsonyan kvalifikált munkaerőre. A státustörvény hatálya alá tartozó határokon tú li magyarok magasan kvalifikált rétege pedig nem hazánkban, hanem az Európai Unió határain belül vállalna munkát. A kormányzat nem kezeli globálisan a munkaerőpiaci problémát. A megoldásra tett javaslatok csupán tüneti kezelésnek minősülnek. Az egyes terü leteken tapasztalható munkaerőhiány - amely valóban jelentősen gátolja a hazai gazdaság további fejlődését - csak belső intézkedésekkel lenne megoldható. A szociológus szerint a hiánnyal küzdő munkaügyi területeket jóléti intézkedésekkel kellene vonzóvá te nni a hazai munkaerőfelesleg számára. Ennek kedvező előjele volt a minimálbér év eleji emelése. Ugyanakkor ez sem vezetett célra, hiszen a hazai munkáltatók kiskapuk igénybevételével minimálisra csökkentették az emelés
