Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-08
5 kizárólag kérdezett, és nem minősített a tárgyalásokon. Az iránt érdeklődött, hogy a magyar kormánynak milyen megfontolásai vannak a státustörvénnyel kapcsolatban, én pedig tájékoztattam őt erről. Tartózko dott attól, hogy bármilyen vonatkozásban állást foglaljon – fogalmazott a külügyi államtitkár. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy nagyon nyugodt megbeszélést folytatott Günter Verheugennel. "Míg a korábbiakban nyugtalanabbul kérdeztek, most már teljesen kieg yensúlyozott és leülepedett volt a megbeszélés" – mondotta. A Duna Televízió brüsszeli tudósítója arról számolt be, hogy az Európai Unió bővítési biztosa elkésettnek találta a státustörvény elfogadását. Günter Verheugen a hír szerint a Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárral folytatott megbeszéléseken leszögezt e: a 90es évek elején lett volna értelme a törvénynek, hiszen akkor az unió nem utolsó sorban a magyar panaszok hatására karolta fel a kisebbségek védelmének ügyét. A híradás arra is kitért, hogy a bővítési biztos szerencsésebbnek találná, ha a magyar ko rmány az EUkeretek között próbálná meg orvosolni a határon túli magyarok problémáit. A tudósító tudni vélte, hogy az EU a migráció megfékezésére tett kísérlet helyett éppenséggel a kisebbségek Magyarországra költözésének bátorítását látja a törvényben. vissza 20010607 / STÁTUSTÖRVÉNY – HIVATALOS SZLOVÁK ÁL LÁSPONT, JEGYZÉK Pozsony, 2001. június 7., csütörtök (MTI) – A szlovák vezetés hivatalos véleménye szerint a nemzetközi jog általánosan elismert alapelveinek szellemével ellenkezne, ha magyar parlament elfogadná a szomszédos országokban élő magyarokat érintő státustörvényt. Ezt Jaroslav Chlebo külügyi államtitkár közölte csütörtökön Boros Miklós pozsonyi magyar nagykövettel, és emlékeztető jegyzékben is átadta neki a szlo vák álláspontot. A magyar diplomatát a héten immár másodszor kérették be a státustörvény miatt a szlovák külügyminisztériumba. Chlebo, magyarszlovák alapszerződés végrehajtásában illetékes kisebbségi vegyes bizottság szlovák társelnöke, közölte Boros Mi klóssal, hogy a szlovák álláspont szerint a státustörvény parlamenti szentesítése több, jelenleg is hatályos kétoldalú egyezmény rendelkezéseinek megkérdőjelezését jelentené. A szlovák diplomata egyszersmind "sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy a ma gyar kormány a státustörvény parlamenti előterjesztését megelőzően nem élt a két ország közti alapszerződés létező mechanizmusaira támaszkodó kölcsönös konzultáció lehetőségével" – írta a szlovák külügyminisztérium sajtóosztályának tájékoztatására hivatkoz va a TASR szlovák hírügynökség. vissza 20010607 / EURÓPA TANÁCS- C SÁNGÓK – ROMÁN LAP Bukarest, 2001. június 7., csütörtök (MTI) – Magyarország a csángók kérdésében félretájékoztatta az Európa Tanácsot, hogy növelhesse befo lyási területét Romániában – írta csütörtöki számában az Azi című román napilap. Az erőteljesen nacionalista hangvételű, kis példányszámú román lap egy egész újságoldalt szentelt annak "leleplezésére", hogy milyen magyar mesterkedések nyomán jutott az Eur ópa Tanács kulturális bizottsága arra a megállapításra: a csángók magyar eredetű népcsoportot alkotnak. Az ET csángókról szóló jelentésének ez a megállapítása most először volt olvasható egy román lapban. A cikkíró szerint hamis állításokon alapszik ez a megállapítás, mivel egyetlen történelmi dokumentum "ízekre szedi" a jelentést, mégpedig az az 1772ből származó latin nyelvű dokumentum, amely felsorolja, hogy mintegy tíz román nevet viselő jobbágycsalád menekült a törökökkel folytatott háború elől a szé kelyföldi Kászonból az akkori Moldovába. Az Azi további perdöntő bizonyítékként ismerteti azt a levelet, amelyet Ioan Robu bukaresti katolikus érsek és Petru Gherghel Iasii püspök írt az Európa Tanácsnak. Robu érsek arra hívta fel a figyelmet, hogy a csá ngók nem a magyar, hanem a román népi kultúrát őrizték meg, Gherghel püspök pedig "elszörnyedésének adott hangot a jelentés bizarr megállapításai miatt". vissza
