Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-07
8 és Hollanda Dénes v alamint kerültek. – Végre elkezdődhetett az igazi egyetemi munka. Erre a döntésre azért volt szükség, mert egy sor olyan intézkedést kell megtenni, ami az egyetem szenátusának a hatáskörébe tartozik. Ahogy állandó alkalmazottaink lesznek az egyetemi chart a alapján megválaszthatjuk a végleges szenátust – nyilatkozta az ülés végén Tonk Sándor rektor. A szenátus ülésén a legtöbb szó a csíkszeredai tanítás előkészítéséről esett. A testület felhatalmazást adott a csíkszeredai dékánnak arra, hogy készítse el a tanári állások pályázatának a kiírási javaslatát. A pályázatot már a napokban kiírja a rektorátus. Amint az ideiglenes rektor elmondta, egyelőre csak az első éves tananyag leadására keresnek oktatókat. Az egyetem számára megvásárolt Hargita szálló átalakít ására kiírt versenytárgyalás határideje június 15én jár le. Az ideiglenes szenátus elfogadta az egyetemi charta szövegét is, amelynek tervezetét Szilágyi Pál készítette. – A charta erőssége, hogy egyesíti a magyarországi a nemzetközi és a romániai gyako rlatot. Olyan dokumentum, amely biztosítja az átjárhatóságot minden egyetem között. Ebben az egyetemi struktúra részeiként az oktatási színhelyeket is feltűntettük – hangsúlyozta Tonk Sándor. A rektor elmondta, értesülései szerint a román akadémiai akkred itációs tanács (CNEAA) még kétszer ül össze a nyári szünet előtt, így van lehetőség a marosvásárhelyi szakok ideiglenes működési engedélyének a megszerzésére. A bukaresti szakmai testület kedvező döntése esetén azonban a kormánynak is határozatban kell jó váhagynia az egyetem megalakulását. Tonk Sándor elmondta, ez a jóváhagyás korábban formaságnak számított, a folyamat azonban időben beláthatatlan. – Mi mindenesetre úgy dolgozunk, hogy ez a döntés meglesz, és július 15 és 30 között felvételit szervezünk – közölte. Mint mondta, elkészültek már a felvételi tájékoztatók, és azokat a szakokat is feltüntetik, amelyek akkreditációs folyamata már beindult. A CNEAA legutóbbi ülésén a marosvásárhelyi szakok akkreditációjával szemben formai kifogásokat emeltek. Eze k közé tartozott, hogy a bizottság érzékenységét sértette két, az intézmény nevében szereplő két szó, nevezetesen az "erdélyi" és a "magyar". vissza Kétharmados támogatást kaphat a státustörvény Halmai Katalin NÉPSZAVA Nagy a valószínűsége annak, hogy a szomszédos országokban élő magyarokról szóló tö rvénytervezetet a június 19én esedékes végszavazáson kétharmados támogatással hagyja jóvá a parlament. A korábban státustörvényként emlegetett jogszabályhoz benyújtott módosító indítványok döntő többségét szerdai ülésén támogatásáról biztosította az Orszá ggyűlés külügyi bizottsága. A szocialisták által javasolt kiegészítések, pontosítások java részét a kormány képviseletében jelen lévő Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke elfogadhatónak minősítette, s így megkapta a bizottság korm ánypárti tagjainak támogatását is. A módosítások mindegyikére egyedül a szabad demokraták mondtak nemet, illetve tartózkodtak a szavazástól. Az SZDSZ már korábban kinyilvánította, hogy jelenlegi formájában nem támogatja a törvényt. Kocsi László szocialista képviselő - aki az MSZP hiányzó kisebbségi szakértőjét, Tabajdi Csabát helyettesítette a bizottsági ülésen - lapunknak azt mondta, hogy pártja valószínűleg igennel fog szavazni a módosításokkal "följavított" törvénytervezetre. A szocialisták számára megha tározó fontosságú kérdésekben sikerült kompromisszumra jutni: a jogszabály a szabad identitásvállalást tekinti a jogalanyiság kritériumának, kibővült a kedvezményezettek köre, a preambulum rögzíti a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) helyét és szerepét a ne mzetpolitika alakításában. A külügyi bizottság elutasította azt a szocialista javaslatot, amely alapján a törvényben rögzítenék a jogalanyiság kritériumait. A kormány álláspontja szerint azt, hogy pontosan kikre terjedjen ki a kedvezmények köre, az ajánló szervezeteknek kell megfontolniuk. Nem kapott bizottsági támogatást a határon túli magyarok országgyűlési biztosának létrehozását kezdeményező önálló MSZPs indítvány sem. Kormánypárti és szabad demokrata képviselők egyaránt feleslegesnek ítélték a poszt létrehozását, azzal érvelve, hogy a három jelenlegi ombudsman hatáskörébe beleférne nemzettársaink esetleges sérelmeinek kivizsgálása.
