Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-01
4 20010531 / ROMÁNIA/MAGYAROR SZÁG – MARTONYIGEOA NA TALÁLKOZÓ – ROMÁN LAPOK Bukarest, 2001. május 31., csütörtök (MTI) – Buda pest kész elfogadni azt, hogy megbeszéléseket folytasson Bukaresttel a "magyar igazolványra" vonatkozó törvényről – számol be egyebek között első oldalas tudósításában az Adevarul című napilap Martonyi János budapesti találkozójáról Mircea Geoana román kü lügyminiszterrel. A tudósítás szerint Mircea Geoana román külügyminiszter ismertette Martonyi János magyar külügyminisztererel "a román fél kifogásait" a szóban forgó törvényről, és bizonyos módosításokat kért a jogszabályon, anélkül azonban, hogy megneve zte volna, milyen módosításokról van szó. "Martonyi elfogadta Geoana kérését", és azt kérte román kollegájától, hogy a román fél hivatalos levélben fogalmazza meg módosító javaslatait, amelyeket aztán a magyar kormány megvizsgál, s eldönti: módosítjae a j ogszabályt, és a magyar törvényhozás elé bocsátjae megvitatás végett a módosításokat. Martonyi felkérte a román felet: "tartózkodjon az érzelmi és extrém reakcióktól" – írja a lap. A Curentul is megemlíti, hogy Martonyi felkérte a román felet, tartózkodj on a támadásoktól. A Jurnalul National szerint "Magyarország meghátrál a magyarok különleges státusa tekintetében". Ausztriát azért vonták ki a státustörvény hatóköréből, mert "az Európai Unió bírálta a tervezetet". vissza 2 0010531 / ELÖLRŐL KELLENE KEZDENI MINDENT AZ A LAPOKTÓL / Tőkés László a Magyarok Világszövetségéről, a romániai belpolitikai helyzetről és az őt ért vádakról (SABlapszemle) – A Magyar Nemzet interjúja Tőkés Lászlóval. A szókimondó, kritikus pap, aki szószékről szállt szembe a romániai falurombolással és védelmébe vette a magyar kisebbségi jogokat; a temesvári hős, akinek a védelmére kelt hívek megmozdulása robbantja ki 1989ben a romániai forradalmat: ő Tőkés László királyhágó- melléki református püsp ök. Ma is nyughatatlan. Rendíthetetlenül követeli az egyházi vagyon visszaadását, Erdély autonómiáját és a magyar nemzeti közösség teljes körű politikai egyenjogúságát. Egyenes magatartásáért, lényeget kimondó beszédeiért többen nem szeretik, és nem mindig tartják diplomatikusnak. Ha az erdélyi magyarságról, annak megmaradásáról esik szó, Tőkés Lászlót nehéz "kikerülni". Sokakat meglepett, hogy nem vállalta újabb négy évre a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöki posztját. – Úgy éreztem, hogy ha a magyar Országgyűlés megvonja a Magyarok Világszövetségétől a költségvetési támogatását, akkor ebből le kell vonni a következtetést. Nem tehetünk úgy, mintha nem történt volna semmi. Kezdetben tiltakoztam e váratlan lépés ellen, majd közvetíteni próbáltam a világszövetség és a kormány illetékes vezetői között, de amikor fél év után azt tapasztaltam, hogy nem változik semmi, az egyetlen becsületes megoldást választhattam, a lemondást. – Nem tűnt fel önnek, hogy többek között olyan emberek szorultak ki az MVS Zből, mint Sütő András, Dobos László, Duray Miklós, Fekete Gyula, Csoóri Sándor vagy Pozsgay Imre, akik "fémjelezték" a világszövetséget? – Ez a körülmény is hozzájárult a helyzetem ellehetetlenüléséhez, mert konszenzus, átfogó összmagyar egyetértés nélkü l nem maradhattam tiszteletbeli elnök, de annak a provokatív jellegű felkérésnek sem engedhettem, hogy egyoldalúan egyik vagy a másik tábor mellett döntsek. – A Magyarok Világszövetsége története folyamán nem került szembe magyar kormánnyal, sőt mi több, n em került szembe olyan magyarságot érintő törvénnyel sem, mint a státustörvény. – Jelöltségem visszavonásához az is hozzájárult, hogy nem voltam hajlandó azt a fajta politizálást folytatni, amelyet Patrubány Miklós elnök képviselt. A különleges státust nem ellenezték ugyan, de mintegy rálicitáltak arra a külhoni állampolgárság lebegtetésével, hamis alternatívát nyújtva a státustörvény ellenében. – A kettős állampolgárság ajánlása nem reális? – Ezt nem vagyok hivatott eldönteni, de az a véleményem, hogy a st átustörvény korszakos jelentőségű politikai előrelépés. Az ellenzék heves ellenállása mellett megszületett törvényjavaslatot kár "überolni". Én magam, valamint az erdélyi és határon túli magyar egyházfők úgy ítélték
