Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-30
7 akár egy román gyerekkel van baj, Magyarországon elvégzik azokat a kiegészítő vizsgálatokat, amelyekre nekik szükségük van. Egy daganatos betegséggel kapcsolatban például Romániában bizonyosan jó sebészeti munkára lehet számítani. A sugárkezelésben segítségre szorulnak. A gyógyszeres kezelésben majdnem mindent meg tudnak csinálni. Ami Romániában megoldható, azt Magyarországon nem vállalják. Ha valami hiányzik, azt lehetőleg megvásárolják és kiszállítják. Éppen ebben különbözik a Segítő Jobb az állami egészségügytől, mondja Kalmár László. Az csak az igent ismeri és a nemet. Az állami egészségügy a rugalmasságot, a z optimális betegúttervezést, az úgynevezett irányított (menedzselt) betegellátást nem ismeri vagy nem alkalmazza. A Segítő Jobb orvosának lenni ma Romániában igen tekintélyes dolog, noha semmiféle külön jövedelemmel nem jár. Kalmár doktor szerint, akiről tudják, hogy nekik dolgozik, annak majdnem olyan ajánlólevele van, mint aki a híres amerikai egyetemen, a Harvardon végzett. Ennek a tekintélynek a megalapozásában a szakmai kapcsolatok mellett fontos szerepet játszik a továbbképzés. A környező országokb ól az utóbbi évtizedben 20002500 orvos távozott Magyarországra, NyugatEurópába vagy a tengerentúlra. A magyar egyetemekre fölvett határon túli hallgatók a legtöbb esetben itt maradnak. De gyakran előfordul, hogy az egyetem utáni szakmai képzésben részt v evők is inkább Magyarországot választják. Ezért mára a Segítő Jobb egyik legfontosabb képzési programjává a debreceni Ady Endre Akadémia Orvosi Szekciójának tanfolyama vált. A Korszerű diagnosztika című kéthetes kurzusra évente átlagosan 50 határon túli kö rzeti/családi orvost fogadnak Romániából, Kárpátaljáról, Szlovákiából, Jugoszláviából és Horvátországból. A jelentkezések elfogadásakor a szakmai szempontokon túl a területi eloszlásra is figyelemmel vannak. A kurzusra fölvettek számára nyitottak a debrece ni nyári egyetem anyanyelvi, történelmi, kulturális, közgazdasági, informatikai, pedagógiai szekciói is. Ez összefügg azzal, hogy a Segítő Jobb szerint az egészségügy szerves része kell hogy legyen a határon túli magyar kisebbség önszerveződésének. Ez nem akadályozza meg abban az alapítványt, hogy ugyanúgy támogassa azokat a román orvosokat is, akik Magyarországon akarnak szívsebészeti szakvizsgára készülni. De nemcsak egyéni ösztöndíjakat ad a Segítő Jobb. A gyermekonkológia – hematológia fejlesztése például román – magyar társasági együttműködés formájában történik. Ennek az eredménye, hogy e hó elején Temesváron többesztendős közös munka eredményeként magyar és román orvosok egy tizenkét éves gyermeken sikeresen végrehajtották a csontvelőátültetést. Tegnap p edig Nagyváradon kezdődött az a ma befejeződő, a társaság életében már a negyedik konferencia, amelyen ezt az eredményt nyilvánosságra hozzák. Van itt még egy fontos kérdés. Hogyan lehetséges, hogy az Országgyűlés immáron tíz esztendeje rendre megszavazza a Segítő Jobb költségvetési támogatását? Nos, a kérdésre többféle válasz is lehetséges. Annyi azonban bizonyos, hogy az alapítvány nagyszerű érdekvédelmi politikát folytat. Ezt tanúsítja a Gyógyító évtized című kötet, amelyet az alapítvány születésének ti zedik évfordulójára adtak ki. Ebben igen különféle pártállású emberek – politikusok, újságírók, közéleti emberek – írásai szerepelnek együtt. Kalmár László a Hornkormány idején kapta a köztársasági elnöktől a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitünte tést, a Segítő Jobb támogatásának szándéka szerepel az Orbánkormány által kidolgozott státustörvény tervezetében is. Ha valaki mégis sokallja azt a majd 300 millió forintot, amelyet a Segítő Jobb kap a költségvetésből, annak Kalmár szívesen világossá tes zi, hogyan is kell ezt a dolgot nézni. Amiként mondja, azt kell alapul vennünk, hogy menynyibe is kerül a hazai lakosság egészségügyi ellátása. Ne számolgassunk, több százmilliárd forintról van szó évente. Vagyis elvileg több tízezer forintot fordít a költ ségvetés minden egyes magyar állampolgárra. Betegre és nem betegre egyaránt. A Segítő Jobbon keresztül pedig éppen csak száz forintot minden határon túli magyarra. Ez a száz forint azonban nagyon sokat fial. Azáltal, hogy rengeteg magyar embernek nem kell Magyarországra utaznia, hogy nem a betegek utaznak, hanem a gyógyszerek, a műszerek, a szakmai tudás, hogy a beavatkozásokat lehetőleg a környező országok egészségügyi intézményeiben végzik el. Azáltal, hogy erősödik a népek közötti megértés és együttműköd és. Azáltal, hogy a határon túli nem magyar orvosokkal és egészségügyi szervekkel is egyre jobb az együttműködés, hogy egyre erősebb a kollegialitás érzése. Azáltal, hogy gyarapodik a határon túli magyar egészségügy megbecsülése és önérzete. Hosszan tudja Kalmár László sorolni azokat a tényeket, amelyek azt bizonyítják, hogy a magyar Országgyűlés által megszavazott évi 300 millió inkább több mint kevesebb 3 milliárdnál. A Segítő Jobb működésének eredményeit ismerve hihetünk neki. vissza Hovanyecz László Bukarest a magyar fél jelzésére vár A viták visszafogásáról és a létező feszültségek konzultációk útján történő feloldásáról állapodott meg Bukarestben a SzentIványi István vezette magyar parlamenti küldöttség. A delegáció tegnap Ioan Mircea Pascu nemzetvédelmi, illetve Hildegard Puwak európai integrációs miniszterrel folytatott megbeszélést. A küldöttség találkozott a román külügyi államtitkárral és a szenátus egyik alelnökével is.
