Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-28
5 vihart kelthet egy olyan törvény megszavaztatása, amelyre véleményem szerint nem volt semmi szükség, és amely az első 30 ezer személy megkérdezésén alapuló közvéleménykutatás szerint nem is népszerű. Persze csak örülni lehe tne, hogy állítólag nemzeti konszenzus alakulhatott ki a parlamentben, konszenzus, amelyből hogy a javíthatatlan Tőkés László püspököt idézzem "csak a hazaárulás határait súroló szabaddemokraták zárták ki magukat". De ahogy a néhány nap alatt a köznépet ha llgattam: nem az volna a szükségesebb, hogy a konszenzus a megoldásra váró valódi problémák körül alakuljon ki? Olyanok körül, mint például a parlamenti ellenőrző munka lehetősége, az igazságszolgáltatás rendezése, a korrupció elleni küzdelem, a fiatalok l akásproblémái, a kórházi ellátás javítása, a kormány és a sajtó viszonyának rendezése, a média ellenőrzése. Sokan és gyakran kérdezik tőlem Párizsban, ahol néhány hete a magyar kultúrát ünneplik, mit lehetne még tenni Magyarország hírnevének javításáért. Mindig azt felelem, hogy ehhez ha ugyan szükség van rá nem milliárdos propaganda, hanem jó "gouvernance" kellene. Azok a jó benyomások, amelyeket a Magyarországról hazatérő nyugati turisták visznek magukkal. És ezt a magyar nép máris kiváltotta erőfeszítés eivel, gazdaságának növekedésével, kulturális elitjének sikereivel, Bartók Béla zenéjével, József Attila verseivel, Esterházy Péter, Kertész Imre, Nádas Péter, Bodor Ádám, Szabó Magda regényeivel, Konok Tamás festményeivel, Hetey Katalin és a nemrég távozo tt Székely Péter szobraival. Meg aztán azzal a szinte hihetetlen türelemmel, amellyel sorsa javulását várja. vissza (A szerző Párizsban élő író) 20010627 STÁTUSTÖRVÉNY – ROM ÁN K ÉRDÉSFELTEVÉS – ELUT ASÍTÓ VÁLASZ Párizs/Strasbourg, 2001. június 27., szerda (MTI) – Az Európa Tanács miniszteri bizottságának soros elnöke szerdán a román küldöttség egyik tagjának kérdésére válaszolva nem volt hajlandó diszkriminatívként elítélni a mag yar státustörvényt – értesült az MTI a stra sbourgi törvényhozó testület ülésszakán részt vevő magyar küldöttségtől. Ghiorghi Prisacaru román kormánypárti képviselő, a román küldöttség vezetője azzal a kéréssel fordult a miniszteri bizottság soros elnökéhez, Ernst Walch liechtensteini külügyminiszt erhez, hogy véleményezze az Országgyűlés által 2001. június 19én elfogadott úgynevezett státustörvényt, amely érvényesíti a területenkívüliség elvét, diszkriminatív és negatív hatással van a magyar kisebbség és az illető országok etnikai többségének viszo nyára. A miniszteri bizottság elnöke visszautasította, hogy részletesen válaszoljon a felvetett sok részkérdésre, ehelyett általános alapelvekre hívta fel a figyelmet. A nemzeti kisebbségek védelme közös teendő, az egész Európa Tanács feladata – állapítot ta meg a miniszter. Hangsúlyozta, hogy a kisebbségek védelme kiemelkedő fontosságú, amit a jószomszédság szellemében, kölcsönös együttműködéssel kell megvalósítani. vissza 20010627 / EURÓPA TANÁCS – MAGYAR MUNKAÜLÉS – S TÁT USTÖRVÉNY (LD:17.28H) Párizs/Strasbourg, 2001. június 27., szerda (MTI) – Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének munkájában részt vevő magyar országgyűlési delegáció szerdán munkaülésen alakította ki a státustörvényt kifogásoló román indítvánnyal kapcso latos álláspontját. Javasolta, hogy hívják össze a két ország kisebbségi vegyes bizottságának ülését, amelyre a román fél húzódozása miatt fél éve nem került sor – közölte az MTIvel, Surján László, a magyar ETküldöttség vezetője. A strasbourgi tanácsko zás résztvevői pártállástól függetlenül egyetértettek abban, hogy a román indítvány szakmai és tárgyi tévedéseket tartalmaz. Üdvözölték viszont a bukaresti állásfoglalásnak azt a felvetését, amely arra kéri fel az ETt, sürgesse a két felet, hogy a kétol dalú egyezmények keretei között mozdítsák elő a közösen vállalt célok megoldását. A magyar fél – hangsúlyozta Surján László – pontosan erre törekszik. A magyar delegáció, amelynek tanácskozásán részt vett a határontúli magyarok két parlamenti képviselője is, egységesen visszautasította azokat a román vádakat, amelyek a területenkívüliségi elv érvényesítését és diszkriminatív jelleget vélnek felfedezni a státustörvényben. Az Országgyűlés által megszavazott törvényt az Európai Unió a társulási szerződéssel ö sszhangban lévőnek nyilvánította – jelentette ki a magyar delegáció vezetője. Surján László elmondta, hogy a kérdéssel kapcsolatban kissé túlzónak találja a küldöttségvezető és helyettese távollétében előző nap kialakult ideges hangulatot, a szerdai ülés
