Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-21
19 Tőkés László : vezető egyházi személyiségek kezdeményezték a jogszabály előkészítését Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke úgy vélte, a romániai magyar történ elmi egyházak egyenrangú partnerek voltak a státustörvény kidolgozásában. Mi több, egykét vezető egyházi személyiség - közöttük jómagam is - kezdeményeztük a jogszabály elokészítését - hangsúlyozta. Emlékeztetett a tavaly megfogalmazott és a határon túli magyar történelmi egyházak által is elfogadott nyilatkozatra, melyben partneri szinten felajánlották részvételüket a végrehajtásban, a területi irodák megszervezésében és működtetésében. Duray Miklós: lélektani előrelépés A státustörvény elfogadása elsos orban lélektani szempontból számít óriási elorelépésnek, mert nyolcvan év elteltével itt a Kárpátmedencében végre nemzeti konszenzusra jutottunk - mondta Duray Miklós, aki az Új Szó című szlovákiai magyar nyelvű lapnak nyilatkozott. A Magyar Koalíció Párt jának (MKP) ügyvezető elnöke jelezte: a státustörvény elfogadása után Szlovákiában a Magyar Koalíció Pártja, a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége és a Szlovákiai Magyar Cserkészek Szövetsége a hazai törvények alapján létrehoz egy nem nyereségközpontú ajánló szervezetet, amely az MKP és a felsorolt civil szervezodések irodáiban benyújtott kérelmeket hagyja jóvá és elküldi Budapestre, ahol kiállítják az igazolványt. A lap megkérdezte: "Mi történik, ha e gy csallóközi maffiózó kér státusigazolványt?" Duray válasza szerint: "Elvben a nemzetbol senki sem zárható ki, ezért ez a törvény befogadó és nem kirekeszto. Csak annak a személynek a kérését utasítják el, aki Magyarországon összeütközésbe került a törvén nyel, vagy ott jogi eljárás folyik ellene." A román és a szlovák ellenvetéseket Duray "belpolitikai fogantatású kifogásoknak" látja, amelyekkel a két ország politikusai "azt akarják demonstrálni, hogy milyen keményen védelmezik nemzeti érdekeiket a magya rokkal szemben", mert ezzel saját országukban még mindig sok jó pontot lehet szerezni. Duray elismeri, hogy a magyar státustörvény részben eltér a hasonló szlovák, román és horvát jogszabályoktól, mert "nem csak magyarországi, hanem szüloföldi vonatkozás ai is vannak". Hangsúlyozza, hogy "a határon túli nemzeti közösségeink számára a szüloföld ugyanolyan fontos, mint a mindenkori Magyarország. Ezért a magyar státustörvény nem hazacsalogató, hanem arra ösztönöz, hogy magyarként boldoguljunk