Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-21
11 A törvény alapvető célja egyébként eredetileg az volt, hogy a határon túli magyarok más külföldieknél kedvezőbb jogállást élvezhessenek Magyarországon. Többen felvetették a kettős állampolgárság lehetőségét is. Ezek az elképzelések azonban megoldhatatlan feladat elé állították a kormányt, amely ezért azt az utat választotta, hogy a Magyarors zágra érkező határon túliaknak különböző területeken kedvezményeket nyújt, a szülőföldjükön pedig támogatásokat folyósít. Ezek igénybevételéhez azonban ki kell váltani az úgynevezett magyarigazolványt, illetve a családtagoknak a magyar hozzátartozói igazol ványt. Ez hivatalos magyar okmány lesz, amelyet a Belügyminisztérium állít majd ki ötéves időtartamra. Az MSZP nyomására került be a törvénybe a szabad identitásválasztás joga: ennek értelmében a határon túl attól minősül majd valaki magyarnak, hogy annak vallja magát, s ez után igényelheti a magyarigazolványt. A törvényt azonban a kormány nem kívánta kiterjeszteni a nyugati emigrációra, ezért csak azok jelentkezhetnek igazolványért, akik magyar állampolgárságukat nem önkéntes lemondással (értsd: hanem a t rianoni döntéssel) vesztették el. Erre viszont joggal mondhatják a román politikusok, hogy ez a kitétel formálisan éppen hogy kizárja az erdélyieket, hiszen 1920 után a trianoni határon kívül került magyaroknak volt néhány hónapjuk arra, hogy állampolgársá got válasszanak. Az, hogy valaki magyarnak vallja magát, még nem elég az igazolvány elnyeréséhez döntötte el már tavaly decemberben a határon túli magyar szervezetek és a magyar parlamenti pártok képviselőit tömörítő Magyar Állandó Értekezlet (Máért). A m agyarságot bizonyítani is kell, ám ennek kritériumai nem szerepelnek a törvényben, csak egy, a Máért által kiadott sillabuszban. Az biztos, hogy mindenkitől írásban várják majd el magyarságának megvallását, s a magyar nyelvtudást is bizonyítani kell egy b eszélgetés keretében. Ha valaki csak töri a magyart, akkor jöhetnek az olyan bizonyító adatok, mint hogy az illető valamikor magyar iskolába járt vagy például a református egyház tagja, amelyről Tőkés László Királyhágómelléki református püspök azt állítja , gyakorlatilag csak magyarok tartoznak bele. Tőkés egyébként a minap a státustörvény egy sajátos kormányfői értelmezése miatt kezdeményezett találkozót Orbán Viktorral. A miniszterelnök és Matolcsy György gazdasági miniszter több előadásban is elmondta m ostanában, hogy a következő években a munkaerő hiánya lehet Magyarország fejlődésének egyik legnagyobb akadálya, s erre a státustörvény is megoldást kínál majd. Ezzel szemben a törvény csak három hónapos munkavállalást tesz lehetővé, ami csak a szakképzetl eneknek kínál némi perspektívát; a kvalifikált munkaerő valószínűleg csak évekre szóló munkára jönne át Magyarországra, ám erről a státustörvényben nem esik szó. Ha viszont a magyar kormány elcsábítja az elit munkaerőt a határon túlról, akkor éppen a kormá ny által sulykolt cél kerül veszélybe, miszerint a határon túli magyar közösségeket szülőföldjükön kell megerősíteni. "Magyarország munkaerőszükséglete miatt rövidesen az lesz a
