Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-21
5 a három hónapos munkavállalási lehetőség az anyaország munkaerőgondjainak megoldásában is segít. A Gazeta Wyborcza azt is megemlítette, hogy a törvény évente harmincmillió dollárr al terheli meg a magyar költségvetést. Az egyik legjelentősebb német napilap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung is beszámolt a státustörvény elfogadásáról. A konzervatív újság budapesti tudósítója, Matthias Rüb ismertette a törvénnyel kapcsolatos kormányzat i szándékokat, kitérve a történelmi háttérre, az első világháborút követő trianoni szerződésre, Magyarország területi és népességi veszteségeire. „Nyílt titok, hogy évek óta erdélyi és vajdasági magyarok tízezrei dolgoznak illegálisan és alacsony bérekért Magyarországon. A státustörvénytől a kormány a feketemunka visszaszorítását és egyidejűleg munkaerő beáramlását reméli; utóbbira szüksége van a magyar gazdaságnak” – írja a napilap. Budapest mindenekelőtt az európai uniós csatlakozás előtt várható tömeges magyar bevándorlásnak kívánja elejét venni a határon túli kisebbségnek különleges jogokat biztosító státustörvénnyel, a magyar kisebbséget érintő kérdés azonban egy évvel a törvényhozási választások előtt jóval inkább belpolitikai, mint uniós vonatkozású t éma – állapítja meg a francia Libération. A határon túli kisebbségeknek felkínált személyazonossági igazolvány adta lehetőségekkel élve a magyar kormány a feketemunkaerő alkalmazásának visszaszorítására is törekszik – fűzi hozzá a lap. „Magyarország kiterj eszti birodalmát” – hirdette a spanyol szocialista El País szerdai száma, az AFP budapesti tudósítására hivatkozva, a határon kívül élő magyarokra vonatkozó törvényt ismertetve, amelyet alcímében „vitásnak” nevezett. „Magyarországnak, amely az Európai Unió ba 2004 előtt belépő országok élcsapatába tartozik, az a célja a törvénnyel, hogy legalizálja az ott tartózkodók helyzetét, és hogy elkerülje azoknak a bevándorlóknak a tömeges érkezését, akik attól tartanak, hogy kimaradnak az EUból” – írja továbbá a veze tő madridi napilap. Orbán Viktor miniszterelnök tegnap reggeli rádióinterjújában kitért a státustörvény külföldi fogadtatására is. A kormányfő ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy azt ugyan nem várta, hogy Bukarestben és Pozsonyban „tapsikolnak majd”, de n em érti igazából, „Európa felé tendáló országoknak mi a gondjuk ezzel a státustörvénnyel”. „Nem arról van szó, hogy Magyarország vagy a magyar kormány állna szemben Szlovákiával és Romániával, hanem egy Szlovákiában és Romániában megfigyelhető gondolkodásm ód tér el a térség jó néhány más országának gondolkodásmódjától, közte a mi gondolkodásmódunktól és talán értékrendünktől is” – tette hozzá Orbán Viktor. A miniszterelnök arra is kitért, hogy Romániának és Szlovákiának is van saját státustörvénye. „Tudom, hogy például a Szlovákia által elfogadott státustörvény vérségi alapon határozza meg, hogy ki lehet szlovák és ki nem, ezzel szemben a magyar törvény, a magyar státustörvény a kulturális azonosság alapján áll. Tehát mindenki maga döntheti el, hogy vállaljae a magyar nemzettel való kulturális azonosságát. Tehát azt sem mondhatnám, hogy úttörők lettünk volna
