Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-02
5 rendszeres hadjáratot folytatott az amerikai külpolitik a egyoldalúan hegemonista, a szövetségesek igényeit negligáló politikája ellen. - cikkében viszont, az Európában terjedő antiamerikai propaganda ellen tiltakozva azt hangsúlyozza, hogy Amerika egyáltalán nem óhajtotta az egyetlen, akcióra képes világhatalo m szerepét játszani, nem is készült föl rá, s az nem is felel meg az amerikai nép inkább elszigetelődésre való hajlandóságának. A világhelyzet kényszerítette rá, mert jelenleg nincsen egyetlen más hatalom sem, amely a béke fenntartásának és a demokrácia te rjesztésének globális szerepére vállalkozni tudna. Vajon jobban járnae a világ - kérdezi Pfaff , ha az Egyesült Államok mindenhonnan visszavonná haderőit, kizárólag a saját érdekei védelmére szorítkoznék. S csak példaképp említi, hogy Rummfield fenyegető zése - hogy Boszniából és Koszovóból visszavonja az amerikai csapatokat - az európai államokban erős tiltakozást váltott ki. Soksok év óta rendszeresen kiálltam a Nyugat pluralista politikája, a világbékéért való felelősség megosztása mellett, amelyre az ENSZ éppoly képtelennek bizonyult, mint a két világháború közötti Népszövetség. Ez a megosztás már azért is megfelelne az amerikai nép érdekeinek, mert jól tudja, hogy az egyeduralkodó, autokratikus hatalomgyakorlás korrumpáló hatással van a hatalom gyako rlóira. Amerikában jól tudják, hogy Európának megvan a politikai hatalom gyakorlásához nélkülözhetetlen gazdasági ereje. Pfaff azt is elismeri, hogy az Egyesült Államok katonai ereje az amerikai külpolitikát a problémák katonai megoldása felé tereli. Tehát amerikai érdek is, hogy Európa sokkal fontosabb szerepet vállaljon a világpolitikában, de ezt nemcsak kívánnia kellene, hanem akarnia is. És éppen ez az akarat nyilvánvalóan hiányzik. Egy kiváló amerikai diplomata már 1960ban is jelentette a Fehér Háznak , hogy sajnos az európaiak nem minősíthetők, nem tekinthetők alkalmasnak világpolitikai szerepre. "Az európai becsvágyaknak az a rákfenéje, hogy nincs meg minden európainak ez a becsvágya" - írta Georges Ball. Pfaff szerint ez a meghatározás ma is érvényes . Mondanom sem kell, hogy mint az utóbbi évtizedekben oly sokszor, ma is százszázalékosan egyetértek William Pfafffal. vissza A szerző író, történész Veszélyben Románia integrációja Kritikus beszámolót készít az Európai Par lament · A vita belpolitikai síkra terelődött Wagner T. István (Románia) Külföldi tudósítónktól Felküldve: 2001. június 02. 8 . oldal Tiltakozást és értetlenséget váltott ki hivatalos bukaresti körökben az a hír, amely szerint az Európai Parlament (EP) R omániáról készülô legújabb jelentése esetleg a csatlakozási tárgyalások felfüggesztését is javasolhatja. Az EP külügyi bizottságának egyik tagja, a Romániáért felelős jelentéstevő Emma Nicholson de Winterbourne bárónő, a Financial Timesnak adott minapi nyi latkozatában a csatlakozási tárgyalások felfüggesztésének lehetőségét főleg azzal indokolta, hogy Romániában semmi javulás nem tapasztalható az állami gondozásban lévő gyermekek helyzetében. Nem csökkent ezzel egy időben a korrupció és a bürokrácia sem, és semmi jele sincs annak, hogy a gazdasági szerkezetátalakítás folyamata kimozdulna a holtpontról. A Bukarestben elsőként reagáló Nicolae Vacaroiu, a román szenátus elnöke, volt miniszterelnök, alaptalannak nevezve azt a megfogalmazást, miszerint nincs előr ehaladás az elhagyott, illetve az árva gyermekek gondozása tekintetében. A kérdéskörrel foglalkozó országos intézmény igazgatója „meglepőnek” mondta a jelentés ezen részeit, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) által az év elején megalakított kabinet olyan terveket dolgozott ki a helyzet javítása érdekében, amelyeket az Európai Unió is nagyra értékelt. Brandusa Predescu arról nem beszélt, hogy megvalósulte valami eddig a kormány vonatkozó elképzeléseiből. Emma N icholson egy másik mondatát a román gyermekvédelmi és adopciós hatóság vezetője egyenesen „súlyosnak és megmagyarázhatatlannak” nevezte. Az ETrapportőr ugyanis azt is kijelentette, hogy a román hatóságok és a nemzetközi adopciós ügynökségek között szoros kapcsolat lézetik. A román kormányfő szerint az ország csatlakozási tárgyalásait esetleg akkor lehetne felfüggeszteni, ha Bukarest az integráció politikai kritériumait nem teljesítené. A miniszterelnök nem tagadta, hogy sok még a tennivaló az említett terü leten, de hozzátette: az elmúlt tíz év során a romániai árva gyerekek ügye annak az „imázsjátéknak” a részévé vált, amelyet külföldön űznek különböző érdekcsoportok. Az ügy természetesen azonnal belpolitikai síkra terelődött. Valeriu Stoica, az ellenzéki N emzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a csatlakozási tárgyalások felfüggesztésének lehetőségét „súlyos figyelmeztetésnek” nevezte az EP részéről, és emlékeztetett arra, hogy az unióval 1999ben megkezdett intézményes párbeszéd során ilyesmire még nem volt pél da. (Románia különben az utolsó helyen áll ilyen téren a tagjelöltek között, eddig csupán hat fejezetet tudott lezárni a harmincegyből.) A státustörvény kérdésében tanúsított magyar rugalmasságot az a tény magyarázza, hogy a készülő jogszabály nemcsak Romá niában, hanem más európai országokban is kérdéseket vetett fel – jelentette ki Mircea Geoana román külügyminiszter a Jurnalul National című román lapnak adott nyilatkozatában. Külön hangsúlyozta, hogy a Magyarországgal tartott kapcsolatok olyan fontos visz onyt jelentenek Románia számára, amelyet fejleszteni
