Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-12
3 Pozsonyban a NATObővítésről „Közös látomásunk a szabad és egyesült Európa” Neszméri Sándor (Pozsony) Külföldi tudósítónktól Felküldve: 2001. május 12. 9 . oldal Egy évvel azt követően, hogy Vilniusban tárgyalóasztalhoz ült kilenc olyan posztkommunista európai ország, amely kimaradt az Európai Unió bővítésének, de a NAT O bővítésének első köréből is, újabb tanácskozásra került sor Pozsonyban, amelyen 35 ország, a NATO, az EU és a NYEU képviselői vettek részt. Magyarországot Göncz Árpád, Bába Iván külügyi államtitkár és Somogyi Ferenc, a Magyar Atlanti Tanács elnöke képvis elte. A vendéglátó, Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő ugyan hangsúlyozta, hogy a tanácskozással nem akarnak nyomást gyakorolni a NATO vezetőire az újabb tagfelvétel céljából, az érintett országok kormányfői mégis azt hangsúlyozták, igazságtalan lenne, ha történelmi vagy geopolitikai okokból a hidegháború megszüntével is kívül rekednének az európai biztonsági struktúrákon. Főleg Szlovénia és a balti országok érzik úgy, hogy igazságtalanság történt velük. Klaus Peter Klaiber, a NATO főtitkárhelyettese ezzel kapcsolatosan elmondta: az EUnak és a NATOnak komoly gondot jelent annak eldöntése, hogy mi legyen Oroszországgal. Ha ez a kérdés tisztázódik, a további döntések megszületése is gyorsabb lesz. A NATO bővítésének ügyét eldöntöttnek tekintette, csak az idő pontot tartja kérdésesnek. A vilniusi csoport tizenegy kormányfőjének kerekasztalvitáján a közös jövőkép felrajzolása volt a cél. A tanácskozáson elfogadott nyilatkozatban pedig az áll, hogy a második világháborút követően Európa a NATO létrehozásának, ill etve az egyre mélyülő egységesülésnek köszönhetően élt békében. A rendszerváltó országok együtt kívánnak erre az útra lépni. A NATOtagságot biztonságuk, prosperitásuk, gazdasági és politikai stabilitásuk alapfeltételének tartják. A csatlakozási feltételek et folyamatosan teljesítik. Az albán és a horvát kormányképviselők hangsúlyozták: támogatják Macedónia területi egységének fennmaradását is, míg a román Nastase a regionális együttműködést szorgalmazta. Több kormányfő idézte Zbigniew Brzezinski amerikai po litológus díszebédkor elmondott gondolatát: „Eljött az idő, hogy véget vessünk a bizonytalanságnak.” A tizenegy kormányfő 2002ben a prágai NATOcsúcson egyértelmű választ vár felvételét illetően. vissza Bukaresti bírálat Wág ner T. István (Románia) Külföldi tudósítónktól Felküldve: 2001. május 12. 9 . oldal Tegnap a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is felmondta a parlamenti együttműködési megállapodását a kormányzó Szociális Demokrácia Romániai Pártjával (PDSR), és ez zel egy időben igen heves támadást intézett az RMDSZ, a státustörvény, illetve a magyar kormány ellen. Valeriu Stoica, a PNL elnöke kijelentette: a státustörvény egy, a nemzetek számára veszélyes etnikai koncepción alapszik, és „merénylet az európai integr áció és Románia szuverenitása ellen”. Európának nincs szüksége egy új pángermanizmusra vagy pánszlávizmusra a pánmagyarság formájában. – mondta a román politikus. Stoica egyben felszólította a bukaresti kabinetet, hogy mindent tegyen meg a magyar hatóságok szándékával szemben, már ami a határon túli magyaroknak juttatandó „különleges jogokat” illeti. vissza Már csak az RMDSZ áll ki a román kormánypárt mellett 20010512 (a nyomtatott MH cikke) A Nemzeti Liberális Párt országo s küldöttsége egyhangúlag úgy döntött, felmondja a Társadalmi Demokrácia Pártjával aláírt megállapodást, amelynek értelmében egy évig nem terjeszt be bizalmatlansági indítványt a kabinet ellen. A liberálisok máris két ilyen indítványt nyújtottak be a parla menthez, az egyikben a Nastasekabinet gazdaságpolitikáját, a másikban a földtörvény alkalmazásának megakadályozását kifogásolják. A liberálisok úgy vélik, Nastaséék nem tartották be a megállapodásban foglalt ígéreteiket, elsősorban a privatizáció, a szer kezetváltás, az adóreform esetében. Ugyanakkor felszólították a kormányt, utasítsa vissza erélyesen "a magyar hatóságok arra irányuló próbálkozását, hogy különleges jogokat biztosítsanak a Magyarország határain kívül élő magyar kisebbségek tagjainak". Vale riu Stoicáék pártja az RMDSZnek felrótta, hogy fontos törvények ellen szavazott a kormánypárt és a NagyRománia Párt oldalán. "Első látásra furcsán hat, hogy az RMDSZ a NagyRománia Párttal együtt szavaz, valójában azonban két olyan pártról van szó, amely nek tevékenységét az etnikai vonatkozások határozzák meg" - fejtette ki a pártelnök, hozzátéve, "a román nemzetnek minden állampolgár egyformán tagja, vallásától, nemzeti és társadalmi hovatartozásától