Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-10
6 ld: Bukarest, 2001. május 9., szerda (MTI) - A romániai nemzeti kisebb ségek helyzetéről tájékozódott, s a magyar státustörvénnyel kapcsolatos kétoldalú konzultáció szükségességét hangoztatta romániai búcsúlátogatásán Max van der Stoel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosa. A polit ikus, akit szerdán Ion Iliescu elnök is fogadott, megbeszélést folytatott Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével. Az EBESZfőbiztos egyebek közt méltatta a román közigazgatási törvényt, amelyről azt mondta, hogy példaként szolgálhat azon államok számára, amelyeknek meg kell oldaniuk a nemzeti kisebbségek nyelvi jogainak kérdését. Fontosnak mondta, hogy a jogszabály lehetővé teszi a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatát a közigazgatásban. A romániai roma kisebbség helyze téről szólva előrelépésként értékelte a probléma megoldására kidolgozott kormányzati stratégiát. Budapest után Bukarestben is szólt a magyar státustörvényről, úgy vélekedve, hogy az a határon túli magyarokkal fenntartott kapcsolatok új megközelítését v ezeti be. Hangoztatta: a magyar hatóságoknak folytatniuk kell a törvénnyel kapcsolatos megbeszéléseket azokkal a szomszédos államokkal, amelyekben magyar kisebbségek élnek, valamint az Európai Bizottsággal. Markóval folytatott megbeszélésén érdeklődött az RMDSZ és a román kormányzó párt (PDSR) együttműködéséről, a közigazgatási törvény alkalmazásáról, a felsőfokú oktatás kérdéséről, az egyházi és a nemzeti kisebbségi közösségek tulajdonába tartozó ingatlanok visszaszolgáltatásáról. A főbiztos üdvözöl te, hogy a román akkreditációs tanács döntése nyomán ősztől beindul a tanítás az erdélyi magyar tudományegyetem első szakain. Markó tájékoztatta őt a romániai kisebbségeket érintő pozitív politikai folyamatokról. Egyetértettek abban, hogy szükség van a határon túli magyarokról szóló készülő jogszabály hiteles és széleskörű ismertetésére. +++ vissza Jugoszlávia: kisebbségi autonómia? Jelentős változást hozhat Jugoszláviában a kisebbségi törvény, amelynek tervezete a napok ban készül el. Ha a jugoszláv kormány megszavazza a jogszabályt, a kisebbségek úgynevezett személyi elvű (perszonális) autonómiát kapnak. Ez garantálná a kisebbségeknek, közöttük a vajdasági magyaroknak, hogy saját intézményrendszert hozhatnak létre nemzet i önazonosságuk és kultúrájuk megőrzésére. Az intézmények működését költségvetési pénzből fedeznék. A kisebbségek akár saját parlamentet is létrehozhatnak. Ez dönthetne a kisebbségek oktatásával, anyanyelvápolásával, kulturális tevékenységével kapcsolatban . A vajdasági magyarok már megtették az első lépést a perszonális autonómia felé. Tavaly megalakították a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanácsot, amely a saját kisebbségi parlament szerepét hivatott betölteni. A testület eddigi munkáját a kisebbségi törvény hiá nya mellett a vajdasági magyar pártok közötti nézeteltérések nehezítették. A vajdasági magyarok legnagyobb pártja, a VMSZ már korábban megfogalmazott egy háromlépcsős autonómiakoncepciót. A VMSZtervben a perszonális autonómia az egyik kulcsfontosságú elem . (A másik kettő a Vajdaság autonómiájának helyreállítása és magyar területiönkormányzati rendszer létrehozása. Ez gyakorlatilag külön magyar autonómia lenne a Vajdaságban.) A Vajdaság autonómiája és azon belül a magyar önkormányzatok által megalakítandó területiönkormányzati rendszer a szerb törvényhozás hatásköre. Szerbiában folyamatban van az önkormányzati törvény előkészítése, de nem tűnik valószínűnek, hogy a vajdasági magyarok saját autonómiája bekerül a tervezetbe. A többségi nemzet ezt egyelőre ne m támogatja. Amióta Szlobodan Milosevics bukott rezsimje 1989ben megszüntette a Vajdaságnak 1974ben biztosított teljes körű önkormányzatiságot, nem történt komolyabb erőfeszítés az autonómia viszszaállítására. Bár a DOS vajdasági székhelyű pártjai vissza követelik a terület korábbi autonómiáját, Vojiszlav Kostunica jugoszláv államfő pártja, a DSS nem tartja kiemelt feladatának a kérdés gyors rendezését. Zoran Djindjics szerb kormányfő pártja (DS) sem lelkesedik a terület korábbi autonómiájáért. vissza Sz. J.
