Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-10
4 Németh Zsolt kifejtette: a tavalyi demokratikus változások után alakult új jugoszláv ko rmány, a belgrádi kisebbségügyi minisztérium gondolkodásában érzékelhető a szegedi folyamat szellemisége. – Rendkívül sok a párhuzam a készülő jugoszláv kisebbségi törvény és a magyar kisebbségi törvény között – hangsúlyozta Németh Zsolt. Hozzátette: a be lgrádi törvényjavaslat elkötelezett a közösségi jogok és a kisebbségi önkormányzatiság elve mellett. Ez a magyar államtitkár szerint összhangban áll azzal, hogy a szerb kormány támogatóan viszonyul a kulturális vagy perszonális autonómia intézményéhez. A kétoldalú kisebbségi megállapodás, valamint kisebbségi vegyes bizottság létrehozásának terve mellett szó esett a találkozón a kulturálisoktatási megállapodás mielőbbi megkötésének szükségességéről. – Mintaszerű magyarjugoszláv kisebbségi együttműködés kialakulására van remény – vélekedett Németh Zsolt. Rasim Ljajic nagyra értékelte Magyarország, valamint a vajdasági magyarság segítségét, aktív részvételét a jugoszláviai változások véghezvitelében. Kiemelte: Magyarország vezető szerepet tölt be Jugoszl ávia külpolitikai prioritásainak listáján. – Számítunk azokra a tapasztalatokra, amiket Magyarország a sikeres rendszerváltás, valamint az euroatlanti integráció során szerzett – közölte Rasim Ljajic. Továbbra is napirenden van Vojislav Kostunica jugoszl áv elnök magyarországi látogatása, amelyre "nem politikai, hanem technikai és objektív okok miatt" nem került eddig sor. Kérdésekre válaszolva a jugoszláv miniszter elmondta: a belgrádi parlament előtt fekvő törvényjavaslatban a kisebbségi önkormányzatok nemzeti tanácsként lesznek az állam partnerei a kisebbségi jogok biztosításában a kultúra, az oktatás, az anyanyelvhaszn álat terén. – A Vajdaság számára a decentralizációs folyamat keretében kell megtalálni a megoldást – mondta Rasim Ljajic. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Vajdaságnak vissza kell kapnia mindazokat a hatás- és jogköröket, amelyekkel korábban rendelkezett. A kisebbségügyi miniszter szerint a belgrádi kormánykoalícióban egyetértés van erről, viták csak az időzítést illetően vannak, elsősorban a jelenlegi koszovói helyzet miatt. A készülő magyarországi státustörvény kapcsán Rasim Ljajic elmondta: meglátása s zerint a magyar kormány a határon túl élő kisebbségei identitásának megőrzéséhez kíván hozzájárulni. Mint elhangzott, a délszláv háború elől mintegy 30 ezer fiatal szökött Jugoszláviából külföldre, ám nem tudni, hogy a tavaly decemberben elfogadott amnesz tiatörvény hatására hányan fognak közülük hazatérni. A délszerbiai helyzet kapcsán Rasim Ljajic kitért arra, hogy a problémát minél előbb békés úton kell megoldani, és ebbe az albán felet, illetve a nemzetközi közösséget is be kell vonni. vissza 20010508 / ROMÁNIA – A HATÁ RON TÚLI MAGYAROKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY – NÉMETH ZSOLT INTER JÚ Bukarest, 2001. május 8., kedd (MTI) – Igyekszünk Magyarországnak a térségben megnövekedett súlyát, gazdaságának fellendülését hasznosítani a szo mszédos országokban élő magyarok javára is úgy, hogy ezzel párhuzamosan fejlesztjük kétoldalú kapcsolatainkat a szomszédos országokkal és segítjük az ő euroatlanti felzárkózásukat is – hangsúlyozta Németh Zsolt külügyi államtitkár a Bihari Napló című nagyv áradi napilap keddi számában megjelent interjúban. A nagyváradi lap annak kapcsán kérdezte a magyar külügyi államtitkárt a határon túli magyarokról szóló és nemrég az Országgyűlés elé került törvénytervezetről, hogy Németh Zsolt az idei Varadinumhét kere tében a Bihari Napló és az Erdélyi Napló meghívottjaként a jövő szombaton Nagyváradra látogat, ahol ismerteti a jogszabályt és válaszol az érdeklődők kérdéseire. A dokumentummal kapcsolatban a környező országokban felmerült, de konkrétan még meg nem fogal mazott fenntartásokkal és kételyekkel kapcsolatban Németh Zsolt rámutatott: a törvényt úgy készítették elő, hogy az a nemzetközi jog szabályaival és a környező államok jogaival ne ütközzön. De mivel végrehajtásának egyes mozzanatai a szomszédos országok te rületén fognak lezajlani, érthető a törvénytervezet iránti érdeklődés román részről. Hiszen például a magyar igazolványért való folyamodásra a Magyarországgal szomszédos államokban felállítandó ajánló szervezeteknél kerül sor. Ezek a szervezetek nyilván az adott ország
