Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-09
7 státustörvény által nyújtott kedvezmények, támogatások nem olyan jellegűek, hogy ellenséges érzelmeket válthatnak ki a román társadalomban. (MTI) vissza Módosítana az MSZP Státustörvény: szocialista kompromiss zumkészség Gui Angéla Munkatársunktól Felküldve: 2001. május 09. 9 . oldal Három hónap helyett hat hónapra szóló munkavállalási engedély kiadását javasolja a szocialista párt a státustörvény jogalanyai számára. Az MSZP több tucat módosító indítvány benyú jtását tervezi – nyilatkozta lapunknak Tabajdi Csaba honatya. A státustörvény tervezetének általános vitája ma kezdődik a parlamentben. Bíznak benne a szocialisták, hogy sikerül egy normális kompromisszumot kötniük, s parlament elfogadja az MSZP módosító j avaslatainak nagy részét, hiszen azok nem elvesznek, hanem gazdagabbá teszik a tervezetet – hangsúlyozta Tabajdi Csaba. A honatya elmondta, hogy többek között szorgalmazzák a határon túli magyarok ügyével foglaló országgyűlési biztos intézményének létrehoz ását. Elengedhetetlennek tartják ugyanakkor, hogy a jogszabályban legyen benne a személyi hatályra vonatkozó kritérium is, vagyis a Magyar Állandó Értekezletnek (Máért) a törvény jogalanyaira vonatkozó határozatának az a része, amely megfelel a szabad iden titásválaszt elvének. „Ha valaki magyarnak vallja magát, ha valamely bejegyzett magyar szervezet nyilvántartott tagja, ha valamely egyházi nyilvántartásban magyarként tartják számon, ha magyar oktatási nyelvű közoktatási intézménybe járt, az megfelel a sza bad identitásválasztásnak, ellenben az a passzus, amely arra vonatkozik, hogy szülei közül az egyik magyar nemzetiségű kell legyen, már ütközik ezzel az elvvel” – ecsetelte Tabajdi. A képviselő hangsúlyozta, hogy ha a jogszabály tartalmazná a jogalanyiságr a vonatkozó passzust, akkor cáfolni lehetne bizonyos román aggodalmakat. A szocialisták ezzel egy időben a szülőföldön nyújtandó támogatásokat növelnék, az ösztöndíjak kibővítésével és egy olyan alapítvány létrehozásával, amelyhez azok az anyaországi szake mberek pályázhatnának, akik oktatást vállalnának a határon túl, de anyagilag nem tudják őket megfizetni. Javasolják, hogy a határon túli magyarokra vonatkozó adatokat ne a környező országokban, hanem idehaza tárolják. A szocialisták véleménye alapján a hat áron túli magyarok támogatásával foglalkozó alapítványok nevesítésének szintén benne kellene lennie a törvényben. A Máértet pedig, mint intézmén, szintén szükséges nevesíteni a jogszabályban, javasolja az MSZP. A Máértre várna az a feladat, hogy eldöntse: a határon túl milyen szervezetek foglalkozhatnak a státustörvény jogalanyiságához szükséges ajánlások kiállításával – véli Tabajdi Csaba. vissza Prágai lap a szlovákmagyar viszonyról MTIinformáció DélSzlovákia sohasem lesz s zlovák. Mint ahogy Szlovákia nem lesz soha tipikus nemzetállam, hanem egy olyan ország, amelyben három uralkodó etnikum hatása ötvöződik - állítja Lubos Palata, a Mladá Fronta Dnes című liberális prágai napilap középeurópai szerkesztője. Írását a csehorsz ági szlovák kisebbség folyóirata, a liberális Listy 2001 közli. A szerző úgy véli: Meciarék választási veresége után úgy tűnt, hogy új fejezet kezdődik a szlovákmagyar viszonyban. Dzurinda kormánya eltávolított mindent, amit a magyar kisebbség diszkriminá ciójának lehetne minősíteni. Bár a jelenlegi kormányzat a legdemokratikusabb és a legnyugatibb, amelyet Szlovákia képes kihozni, működése megmutatta a szlovákok és a kisebbségi magyarok együttélésének korlátait is. Ilyennek mutatkozik a magyar felsőoktatás , a
