Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-09
5 mondta – számos közös eleme van a magyar nemzetiségi törvénny el. A jugoszláv kisebbségügyi miniszter köszönetét fejezte ki Magyarors zágnak a szerbiai demokratikus erőknek és önkormányzatoknak a szegedi folyamat keretében nyújtott segítségéért. Hangsúlyozta, hogy a hazánkkal fenntartott jó kapcsolatok változatlanul elsődlegesek a jugoszláv külpolitika számára, nem kis részben a jugoszlá viai magyar és a magyarországi szerb kisebbség okán. A találkozón a magyar fél felvetette egy kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodás megkötésének lehetőségét, amelynek alapján később sor kerülhetne kisebbségi vegyes bizottság felállítására. Erre más szoms zédainkkal van már példa. A javaslatot a jugoszláv fél érdeklődéssel fogadta. vissza Újabb engedélyekre számít az erdélyi egyetem 20010509 (a nyomtatott MH cikke) Markó Béla RMDSZ elnök szerint ígéretet kaptak arra, hogy ham arosan az erdélyi magyar magánegyetem további karainak működését is engedélyezik. Az egyetem létrehozásával megbízott Sapientia Alapítvány a tanárok kiválasztására és a felvételire készül. Áttörésnek nevezte az erdélyi magyar magánegyetem beindítására létr ehozott Sapientia Alapítvány elnöke azt, hogy az Országos Egyetemakkreditációs Tanács több hónapi huzavona és három halasztás után végre ideiglenes engedélyt adott három csíkszeredai kar létrehozására. Lapunknak nyilatkozva Tonk Sándor elmondta, úgy tűnik , a román politikai erők egy része végre rájött, az önálló erdélyi magyar magánegyetem nem jelent veszélyt az országra nézve. Elégedetten nyugtázta, hogy míg korábban politikai szempontok érvényesültek, most az akkreditáló tanács szakmai kritériumok alapjá n kíván dönteni. Az engedély megadásában szerinte szerepet játszott a budapesti románmagyar külügyminiszteri találkozó, miként az, hogy az RMDSZ vezetői az utóbbi időben igen határozottan léptek fel a magyar egyetem ügyében. Markó Béla RMDSZelnök egyébké nt lapunknak elmondta: ígéretet kapott az illetékesektől arra, hogy hamarosan újabb szakokat engedélyeznek. Mint Tonk Sándor kifejtette, most összeült az alapítvány előkészítő bizottsága, hogy kijelölje a konkrét tennivalókat. Ezután meghirdetik a tanári állásokat, kidolgozzák a felvételi szabályokat, meghirdetik a felvételi vizsgákat, véglegesítik a tandíj- és ösztöndíjrendszert. Az alapítvány elnöke nem tart attól, hogy nem lesz érdeklődés az új magyar magánegyetem iránt. vissz a Bogdán Tibor/Bukarest Lehet érdekképviseletet teremteni a kisebbségeknek Simon Zoltán írása a NÉPSZAVÁNAK Hargitai János fideszes képviselő, az Országgyűlés emberi jogi és kisebbségi bizottságának tagja két megoldást lát a hazai kisebbségek parlamenti képviseletére: egyrészt a parlament kidolgoz egy olyan rendszert, amely alkotmánymódosítás nélkül lehetőséget ad a kedvezményezett kisebbségek mandátumszerzésére. Másrészt a már jól működő országos kisebbségi önkormányzatok "kvázi" delegálhatnának képvisel őt a törvényhozásba. A képviselő az utóbbit tartaná a jó megoldásnak, de úgy vélte, hogy nincs meg a valódi szándék a jelenlegi képviselőkben a probléma rendezésére. A képviselő megállapította: ha deklarálni kell valamit, akkor a parlament jól működik, de ha dönteni kell, akkor már nem. Mindez azon a kétnapos szemináriumon hangzott el, melyet az intézet fennállásának tizedik évfordulóján tartottak a Collegium Budapest épületében A nemzeti és etnikai kisebbségek részvétele a közéletben címmel. Kaltenbach Jen ő, a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési biztosa a kisebbségek politikai részvételének nehézségeiről szólt. A kisebbségi ombudsman szerint a magyar politika a "nemzetállami dogma" mentén szerveződik. Helyi szinten a kisebbségek képviselői részt ve hetnek a döntésekben, de központi szinten ugyanehhez hiányzik az akarat. Bizonyos fokig az ombudsman szerepköre helyettesítheti a kisebbségek politikai részvételét, mondta Kaltenbach Jenő, arra utalva ezzel, hogy a más országokban működő biztosokkal szembe n a magyar ombudsmanok jogalakító lehetőséggel bírnak. Lehetőségük van arra, hogy jogszabályok módosítását kezdeményezzék. Mindezek azonban ténylegesen nem helyettesítik a kisebbségek nem létező parlamenti képviseletét, mindenképpen szükséges a politikai a karat a kormányon lévők részéről is - mondta előadásában Orsós Éva a Mediátor Alapítvány képviseletében. Orsós, aki 199498 között a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatalát vezette, azt mondta, hazánkban egyszerre van jelen a kirekesztő ideológia és az in tegrációra való törekvés. A mindenkori magyar kormányok felelőssége is, hogy a kisebbségek helyzete máig megoldatlan - tette hozzá. vissza
