Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-31
5 nacionalista ellenzékeiknek üzentek azzal, hogy felemelték szavukat a státusztörvénnyel szemben – fogalmazott a felvidéki magyar politikus. Hozzátette: a Magyar Koalíció Pártja többször tudatta a sajtón keresztül a szlovák közvéleménnyel, hogy a státustörvényre nem lenne szükség, ha a szlovák költségvetés nem alázná meg a magyar kultúrát. – Ha ugyanolyan támogatásban részesülnének a magyar kulturális élet szervezetei, mint a szlovák szervezetek és i ntézmények, akkor nyilván nem lenne szükség arra, hogy a magyarországi adófizetők pénzéből kelljen támogatni a határon túli magyar kultúrát – vélekedett Duray Miklós. Közölte: a maguk részéről kellő időben tájékoztatták a szlovák közvéleményt, de a státus törvény által gerjesztett feszültségek szerinte mindaddig létezni fognak, ameddig abból valamilyen belpolitikai hasznot lehet elérni. vissza NATOTALÁLKOZÓ – MAR TONYI JÁNOS ÉRTÉKELÉ SE – TELJES Budapest, 2001. május 30., szerd a (MTI) – Minden szempontból sikeresnek értékelte a NATO budapesti külügyminiszteri értekezletét és a hozzá kapcsolódó tanácskozásokat Martonyi János külügyminiszter. - Valamennyi résztvevő delegáció elismerését fejezte ki Magyarországnak a konferenciák megszervezeséért, a próbát lényegében kiálltuk – jelentette ki a miniszter szerda délelőtti sajtótájékoztatóján. A lezajlott tárgyalásokról szólva kifejtette: jelentős részben a balkáni helyzet uralta a konferencia napirendjét és a résztvevők egyetértettek abban, hogy a pozitív és negatív tendenciák egyidőben zajlanak a régióban. A pozitívumok közül kiemelte a jugoszlávivai változásoknak azt a kézzel fogható jelét, ho gy Goran Svilanovic külügyminiszter részt vesz a budapesti rendezvényen. Martonyi János nagyobb előrelépést lát az önálló európai védelmi képesség ügyében, mint amire a nemzetközi sajtó tudósításaiból következtetni lehet. Értékelése szerint a NATOtag, d e még nem EUtag Magyarország számára különösen fontos, hogy ez a kérdés minden érdekelt fél számára kedvező módon rendeződjön. A miniszter úgy vélte: pozitív fejlemények történtek az úgynevezett "új kockázatok", illetve ezzel összefüggésben az amerikai r akétavédelmi rendszer kérdésében is. Beszámolója szerint a konkrét kérdésekben – például hogy mi legyen az ABM szerződés sorsa – eltérnek az álláspontok, senki sem vitatja ugyanakkor, hogy 1972 óta lényegesen megváltozott a nemzetközi biztonság helyzete é s az új válaszokat konzultációk sorozatával kell meghozni. – Bár a NATObővítés kérdése formailag nem szerepelt a találkozó napirendjén, a felszólalások hangulatából azonban egyértelműen kivehető volt, hogy a folyamat nem áll meg – hangsúlyozta Martonyi János. Közölte: egyetértés van abban, hogy a további tagfelvétel körét és idejét a kritériumok teljesítéséhez kell kötni, egyetlen országot sem érhet tehát hátrány földrajzi, vagy történelmi okok miatt. Hozzátette: az alapvető döntéseket már a NATO jövő évi, prágai csúcstalálkozóján meg lehet hozni. A külügyminiszter történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy formálisan először Budapesten került sor a NATO és az Európai Unió tanácsainak együttes ülésére. Kifejtette: a demokráciák lényegében két dolog, az Egyesült Államok európai jelenléte és a rendkívül eredményes integrációs folyamat következtében tudták megnyerni a hidegháborút, így a hosszú távú sikerek érdekében fenn kell tartani az Európa és Amerika szövetségeként értelmezhető transzatlanti kapcsolat rendszert. Román kollégájával, Mircea Geoanaval szerda délelőtt folytatott kétoldalú találkozóról beszámolva a külügyminiszter leszögezte, hogy bár még több területen vannak jelentős véleménykülönbségek, bizonyos kérdésekben világosabbá kezd válni a kép a magyarországi státustörvény ügyében. Martonyi János – elmondása szerint – felajánlotta a román félnek, hogy Bukarest levélben közölje észrevételeit és igényeit a jogszabály szövegére vonatkozóan. A magyar fél együttműködést indítványozott a törvényjava slat elfogadása utáni végrehajtási rendeletek kidolgozásának területén is. A miniszter megismételte a magyar álláspontot: a státustörvénnyel kapcsolatos jogszabály-
