Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-02
3 Továbbra is fogságban marad Milosevics volt jugoszláv elnök, miután egy belgrádi bíróság tegnap hatvan nappal meg hosszabbította a politikus vizsgálati fogságának időtartamát. A bíróság szerint szabadlábra helyezése esetén tartani lehetne külföldre szökésétől, vagy a tanúk befolyásolásától. vissza Iliescu a státustörvényről A román vezetés várja azoknak a kételyeknek a tisztázását, amelyek a határon túli magyarok jogállásáról szóló tervezett törvény kapcsán merülnek fel - jelentette ki hétfőn Ion Iliescu román államfő. Az elnök reményét fejezte ki, hogy a visszafogottság fog érvényesülni eb ben a kérdésben, és sikerül megfelelő megoldást találni. vissza 20010430 / STÁTUSTÖRVÉNY – ROMÁN ÁLLAMFŐ Bukarest, 2001. április 30., hétfő (MTI) – A román vezetés várja azoknak a kételyeknek a tisztázását, amelyek a határon túli magyarok jogállásáról szóló tervezett törvény kapcsán merülnek fel – jelentette ki hétfőn Ion Iliescu román államfő. A román elnök a Bukarestben rendezett regionális környezetvédelmi konferencia keretében román újságírók kérdésére válaszolva azt a r eményét fejezte ki, hogy a visszafogottság fog érvényesülni ebben a kérdésben, és sikerül megfelelő megoldást találni. "Nem hiszem, hogy a magyar fél feszültséget kíván teremteni egy olyan törvénnyel, amely a szomszédos országok állampolgárainak sorsát ér inti" – fogalmazott Ion Iliescu. A román államfő nem pontosította a román vezetésben megfogalmazódott kételyeket. Mircea Geoana román külügyminiszter korábban azt közölte, hogy azokat a magyar féllel tervezett szakértői konzultációkon kívánják ismertetni. vissza 20010430 / GÖNCZ ÁRPÁD DUNA SZERDAHELYEN Dunaszerdahely, 2001. április 30., hétfő (MTI) – "Első szlovákiai látogatásom óta a magyarszlovák viszony nagyon sokat oldódott. Hozzá kell tennem: nem eleget" – jelentette ki hétfőn Dunaszerdahelyen Göncz Árpád. A Magyar Köztársaság volt elnöke a város szülöttjéről, Vámbéry Árminról elnevezett polgári társulás irodalmi kávéházának meghívására érkezett a Kis- és NagyDuna határolta Csallóköz közepén fekvő Dunaszerdahelyre, aho l este az irodalmi fórum törzsközönségével találkozott. Göncz Árpád dunaszerdahelyi sajtótájékoztatóján saját életútját ismertetve arra emlékeztette az újságírókat, hogy tíz évig volt államfő, de sosem volt pártpolitikus, ma sem az, ezért fenntartja magán ak a lehetőséget, hogy bizonyos kérdésekkel ezúttal se foglalkozzon. Jelezte: "Amíg erőm engedi, amíg kritikai érzékemet is meg tudom őrizni, addig egy könyvben szeretném leírni mindazt, amit tíz esztendő alatt megtanultam az országról, a magyar társadalom ról, Európáról, a világról. Leírni azt, amit ebből következtetésként levonhatok." Több, a státustörvénnyel kapcsolatos kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy annak indítéka egy olyan ország természetes kívánsága, amelynek nyelvét a határon túl élő, ott s zületett magyarok a saját anyanyelvükként beszélik, élik meg. Az anyanemzet morális kötelessége, hogy a határon túliak iskolázása, kulturális színvonala, tudata fenntartásának szolgálatában a tőle telhetőt megtegye értük. Emlékeztetett arra, hogy ez a kív ánság Magyarországon régebben érlelődik. "A magyar kormány egyszerűen nem tehette volna meg, hogy ne keresse az utakat és a módokat. Hogy megtette, azt én természetesnek, magától értetődőnek tartom." Göncz biztos abban, hogy mind a szlovák, mind a román ko rmány megvitatja a törvényt a magyar kormánnyal. "Valószínű, hogy ez teljesen pozitív előjelű lesz, s majdnem biztos, hogy ez Szlovákiában is felébreszti azt az óhajt, hogy ugyanezeket az előnyöket adja meg a Magyarországon élő szlovákoknak is." A kedvezőb bre fordult magyarszlovák viszonyt érintő MTIkérdésre válaszolva Göncz Árpád felidézte: amikor a rendszerváltás után megnyitották az első – évtizedeken át járhatatlan – kishatárátkelőt, az emberek zokogtak, hogy percek alatt eljuthattak a kettészelt falu temetőjébe, őseik sírjához, amelyre addig csak félszáz kilométeres kerülővel vihettek virágot. Mint mondta: ez a határ ellene mondott az emberi kapcsolatok természetének, de a kívánság és a vágyak szétfeszítették, és azóta a két ország teljes határszakasz án szinte akadálytalan az átkelés. Göncz emlékeztetett azokra az időkre is, amikor a regionalizmus és a Kárpátok Eurorégió
