Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-04
4 célkitűzésünk 2002. január 1. volt. Eleinte ezt is úgy kommentálták, hogy reális, de ahogy közeledett a dátum, először azt kezdték el mondogatni, hogy túl ambiciózus, majd kiderült, hogy lehetetlen. - Most úgy tűnik, hogy a tagországok valóban komolyan veszik a nizzai célkitűzéseket, hiszen folyik a vita a munkavállalás és a tőkemozgás liberalizációja ügyében, sőt a spanyolok már a regionális támogatások kérdését is felvetették. Ön a dolgok sűrűjéből ho gyan értékeli a személyek szabad áramlásáról, ezen belül a munkavállalásról szóló vitát? - Az írásban beadott magyar álláspont lényege a teljes szabadság biztosítása, azaz a közösségi jog teljes alkalmazása mindkét fél részéről. Azonban már a németosztrá k javaslatot is politikai realitásként kellett kezelnünk. Ez nem jelenti azt, hogy elfogadjuk, de gondolkodásunk során nem hagyhatjuk teljesen figyelmen kívül. (A javaslat lényege, hogy hét évig az új tagállamok munkavállalói nem dolgozhatnának szabadon a mai EU területén - a szerk.) Azt pedig végképp nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az Európai Bizottság koncepciójában alapvetően ugyanazt az álláspontot fogadta el, bár az eredeti német javaslatot kissé enyhítette, illetőleg rugalmasabbá tette. Világossá vált, hogy az első öt év során a közösségi rendszert, tehát a szabad munkaerőmozgást nem alkalmaznák, és ezt az öt évet két további évvel egyes tagállamokban meg lehetne hosszabbítani. Ugyanakkor kedvező, hogy a Bizottság, az EU javaslata a korlátozásokat nem terjeszti ki a szolgáltatásokra, és már az átmeneti öt év alatt is érvényes lenne az úgynevezett közösségi preferencia, azaz az új tagállamok polgárait előnyben kellene részesíteni a harmadik országok polgáraival szemben. Az EUtagállamokban már legál isan foglalkoztatott munkavállalókat a munkafeltételek szempontjából diszkriminációmentesen kellene kezelni. A Bizottság azt is javasolja, hogy a tagállamok nemzeti hatáskörben minél előbb kezdjék meg a liberalizálást, tehát a munkavállalási lehetőség szél esítését a tagjelölt országok állampolgárai számára. - A Bizottság, az EU "kormányának" javaslata ismeretében mi most a magyar álláspont? - Mi továbbra is a szabad munkaerőáramlás elvéből indulunk ki. Ugyanakkor elfogadjuk azt, hogy a csatlakozási tárgy alások keretén belül az EUnak is joga van átmeneti időszak alkalmazására javaslatot tenni. Ha partnereink meggyőző bizonyítékot tudnak szolgáltatni arra, hogy valamely tagországban fennáll Magyarországról a munkaerőpiacot megzavaró munkaerőbeáramlás vesz élye, akkor készek vagyunk együttműködni a probléma orvoslásában. Jelenleg úgy látjuk, hogy két ország vethet fel ilyen problémát, Ausztria és esetleg Németország. Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy a másik tizenhárom tagországnak biztosítania kellene a szabad munkaerőáramlást. Lehet, hogy ellenlépésekre is szükség lesz - Amennyiben az unió korlátozni fogja munkavállalási lehetőségeinket, tervezzüke, hogy ellenlépésként mi is szigorítjuk a nyugatiak munkavállalási feltételeit? - Erről még nem hoztunk dönt ést, hiszen a hivatalos magyar javaslat a mindkét oldalon végrehajtandó teljes liberalizáció. Az EU nem juttatta még el hozzánk hivatalos álláspontját, majd ha megkapjuk, akkor tudunk csak rá válaszolni. Szigorításról nyilván nem lehet szó, de az elképzelh ető, hogy a jelenlegi rendszer, amely egyedi engedélyezésen alapul, fennmarad. Ha az Európai Unió egészében átmeneti korlátozást alkalmaznak, nehezen képzelhető el, hogy Magyarország egyoldalúan teljes liberalizációt vezessen be. - Magyarország a szolgált atásokról szóló fejezetet már ideiglenesen lezárta. A német diplomácia a háttérben, a német építőipari és mezőgazdasági dolgozók szakszervezetének elnöke azonban nyilvánosan sürgeti, hogy egyes munkaerőigényes területeken a szolgáltatások körét is korlátoz zák. Elképzelhetőe, hogy részlegesen ismét megnyitják ezt a fejezetet? - Erre egyelőre nem tudok mit mondani, előbb látni kellene a végleges EUjavaslatot. A mi álláspontunk szerint a szolgáltatásokat nem lehet korlátozni, de tudomásul kell vennünk, hogy a lezárt fejezetben volt egy olyan kitétel, miszerint a szolgáltatásokkal kapcsolatos munkaerőáramlás még vizsgálható. Ezért nem zárhatjuk ki, hogy az EU erre a kérdésre visszatér. - Egyre inkább úgy tűnik, hogy az unió a termőföldek külföldieknek törté nő eladásának tilalmát, illetve a munkavállalási moratóriumot összekapcsolja. Értesüléseink szerint a Bizottság készülő javaslata 710 éves átmeneti tilalmat engedélyezne földügyben. Lehet, hogy a két ügy közös alku tárgya lesz? - Hivatalosan a két kérdés t sem az unió, sem Magyarország nem kapcsolja össze. Mi úgy gondoljuk, hogy mind a két fejezet önálló lábakon áll, ezért az érveinket is különkülön fogalmaztuk meg. Az más kérdés, és az ellen nem tehetünk semmit, ha a tárgyalók saját gondolkodásukban ezek et összekapcsolják, mert azt mindenki maga dönti el, hogy milyen taktikát alkalmaz. Az összekapcsolás egyébként önmagában nem természetellenes, hiszen a négy alapszabadság szervesen egybekapcsolódik, és a tárgyalási ütemterv is egy időszakra teszi e fejeze tek tárgyalását. Az unió a megállapodásra váró kérdések egészéről globálisan is gondolkodik, ahogyan mi is. Nekünk is megvannak a magunk taktikai és stratégiai elképzelései. Egy taktika azonban csak addig lehet taktika, amíg az nem nyilvános, mert ha már n yilvánossá válik, megszűnik taktikának lenni. - Anélkül, hogy kiteregetné a kártyáit, mit tud arról mondani, hogy ha valóban a 710 éves javaslat válik hivatalossá a földliberalizáció ügyében, az mennyire lesz elfogadható Magyarország számára? - A tíz év egybeesne az általunk kért átmeneti idővel, a hét év mérlegelést igényel. Az biztos, hogy a hét év kimondása is lényegi áttörést jelentene, hiszen az EU ezzel elismerné a magyar kérés létjogosultságát. - A
