Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-28
8 részesülnek Magyarország részéről. Ez már túllépi a politikai jóérzés, ált alában a magyarországi politikai pártok belügyeibe való be nem avatkozás elvén alapuló együttműködés határait, főleg amikor kormányon lévő politikai alakulatról van szó" - jelentette ki az ügyvezető elnök. A reformtömörülés kongresszusán felszólalt Kövér László, a FideszMagyar Polgári Párt ügyvezető alelnöke is, aki a státustörvény kapcsán úgy fogalmazott, hogy történelmi jelentőségű jogszabály kidolgozása előtt állunk. A törvényről folytatott vita hasznos hozadékaként értékelte, hogy "a magyar közvélemén y már nem tartja koloncnak a határon túli magyarságot". vissza A találkozót már a helyszín is különlegessé teheti 20010528 (a nyomtatott MH cikke) Elvileg rutinjellegű találkozó, a helyszínt, az időpontot és a napirendet n ézve azonban jelképértékű - az esetleges eredmény függvényében talán fontos - állomás az Északatlanti Szerződés Szövetsége életében. Így vélekedik a NATO, illetve a partner országok külügyminiszteri szintű budapesti találkozóiról az atlanti szervezet szóv ivője, illetve a szövetségnél Magyarországot képviselő Herman János nagykövet. Szakértők elképzelhetőnek tartják, hogy a holnap kezdődő kétnapos tanácskozássorozaton több kérdésben is éles vita alakuljon ki. A NATO külügyminiszterei első ízben tartják soro s tanácskozásukat a Varsói Szerződés egyik volt tagállamának fővárosában, s ez jelképértékű - magyarázta Herman János, miért nem intézhető el egy "nincs benne semmi különös" tartamú legyintéssel az atlanti szervezet holnap Budapesten kezdődő tanácskozása. A diplomáciai vezetők ugyanis valóban évente kétszer találkoznak - egyszer valamely tagállam fővárosában, majd Brüsszelben , azaz a megbeszélés ilyen értelemben rutinjellegűnek mondható. Most azonban - erősítette meg a NATOnagykövet, illetve Yves Brodeur , a szövetség szóvivője - több üzenetről is szó esik. Ezekhez kötődik például Budapest közelsége a Balkánhoz, márpedig a megbeszélések fő témái közé tartoznak a délszláv térségben tapasztalható változások, illetve az ottani konfliktusok. - kérdések közül is nyilvánvalóan különös hangsúlyt kapnak majd a szélsőséges albán gerillákhoz kapcsolódó események, a macedóniai helyzet, illetve a szerb erők - engedélyezett - bevonulása az ország déli részén lévő ütközőzónába. (A tanácskozássorozat második napján, a pa rtnerországokkal folytatandó eszmecserén meghívottként jelen lesz a jugoszláv diplomácia első embere is.) Lapunknak név nélkül nyilatkozó szakértők szerint vita várható a tagok között például a Macedónia esetében alkalmazandó taktikáról. Mint ismeretes, ne mrég az Európai Biztonsági és Együttműködés Szervezet (EBESZ) párbeszédet javasolt az albán szélsőségesekkel, ez azonban nem aratott osztatlan sikert a NATOországok fővárosaiban. A többség ugyanis inkább azzal ért egyet, hogy az északatlanti szervezetnek a mérsékelt szkopjei erőket kell támogatnia, fel kell sorakoznia a megalakult egységkormány mellett. Érdekes kérdésnek ígérkezik ugyanakkor az, hogy milyen szerepet vállaljon a konfliktus rendezésében a KFOR. Hiszen a nemzetközi erő mandátuma csak Koszovó területére terjed ki, ami azt jelenti, hogy a tetovói térségében nem avatkozhat be. Koszovó várhatóan más környezetben is szóba kerül majd. A jugoszláv tartományban ugyanis novemberben tartanak választásokat, amelyek nyomán immár legitim szervek állnak m ajd fel. Ebben az esetben azonban - vélik a szakértők - a NATOnak feltétlen óvatossággal kell majd lépnie, hiszen egy elhibázott döntés nyilvánvalóan akaratlanul is elviheti valamely irányban a tartomány sorsának kérdését. A délszláv kérdéskörnek része l esz még BoszniaHercegovina is, ahol az utóbbi időben ismét kedvezőtlen fejlemények következtek be. Emlékezetes, hogy a horvát nacionalista erők az elszakadást fontolgatják, ezért minden bizonnyal megerősítik az üzenetet: a NATO nem engedélyez semmiféle ol yan akciót, ami a daytoni megállapodás felrúgására utal. A budapesti tanácskozás jelentőségéről szólva Herman János kiemelte azt is, hogy júniusban a szövetség állam- és kormányfői soron kívüli csúcstalálkozóra gyűlnek össze Brüsszelben. Azaz - jegyezte m eg a nagykövet - a mostani már a brüsszeli eszmecserét is előkészíti, ami ugyancsak növelheti a súlyát. Ezt látszik erősíteni az is, hogy Budapesten emelkedik miniszteri szintre az a konzultáció, amelyet az Egyesült Államok folytat - többek között - európa i partnereivel az amerikai nemzeti rakétavédelmi programról (NMD). Mint emlékezetes, néhány hete egy washingtoni küldöttség már tájékoztatta a NATO brüsszeli nagyköveti tanácsát a Bushadminisztráció elképzeléseiről, a külügyminiszterek azonban első ízben vitatják meg széles körben ezt a kérdés. Kétségtelen, tette hozzá Herman, hogy az első egyeztetések óta túl rövid idő telt el, így következtetések levonásáról még nagyon korai volna beszélni. Budapest tehát inkább egy fontos lépcsőfok lehet ebben a kérdésb en. Erre számítanak amúgy az elemzők is, akik szerint a magyar fővárosban még odáig sem érhetnek el, hogy az NMD megvalósításának technikai részleteiről folytassanak érdemi tárgyalást. Sokkal fontosabb kérdés lesz ennél annak meghatározása, hogy ki és mit is ért pontosan olyan veszélyek alatt, amelyekkel szemben a rakétavédelmi programra szükség lesz. Az NMD amúgy központi témája lesz Colin Powell amerikai és Igor Ivanov orosz külügyminiszter budapesti megbeszélésének. A NATO- orosz tanács ülésére a magyar fővárosba érkező orosz diplomáciai vezető ugyanis különmegbeszélést is folytat amerikai partnerével, hogy előkészítsék a június 16ára tervezett ljubljanai BushPutyintalálkozót. Ami egyébként a budapesti NATO orosz, illetve az ugyancsak tervezett NATOu krán egyeztetéseket illeti, Herman János úgy vélte, itt különösebben megdöbbentő fejlemények nem várhatók. "Mindkét tanácskozás egyegy folyamat része, ahol
