Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-26
5 véleményének adott hangot, hogy „hagyni kell megbízatása vé géig dolgozni, hadd teljesítse a polgároknak tett ígéreteit”. Az ellenzék csalódottsága azzal magyarázható, hogy a korábban kiszivárgott hírek szerint az államfő szakértői kormány felállítását készül javasolni országértékelő beszédében, mivel annyira elége detlen a kormányfő és a kormánykoalíció munkájával. Az elnöki beszéd, amely közel másfél órásra sikeredett, valóban nagyon kritikus volt. Kizárólag Szlovákia nemzetközi sikereit dicsérte, de azért sem elsősorban a kormánynak mondott köszönetet, hanem szint e mindenkinek, még az ellenzéknek is (holott éppen Meciarék okolhatók, amiért Szlovákiát nem hívták meg a NATOba, s az EU is csak Dzurindáék kormányzása idején kezdett csatlakozási tárgyalásokat Pozsonnyal), a belpolitikai, s főként a gazdasági helyzetet ellenben kimondottan rossznak minősítette, egyetlen pozitívumot sem említett ezen a téren. A független hallgatókat szinte megdöbbentette, hogy minden bajért, gondért a jelenlegi kormányt, sok esetben pedig személyesen Mikulás Dzurinda kormányfőt tette fele lőssé, amiért az ellenzék többször is nagy tapssal szakította meg Schuster beszédét. A tény, hogy mindezek ellenére támogatta a kormányfőt és a koalíciót, azt eredményezte, hogy az államfő beszédét szinte síri csönd követte a parlamentben, még csak illendő ségi tapssal sem jutalmazták a képviselők a köztársasági elnök szereplését. A kormánykoalíciós képviselők csalódottan vonultak ki a teremből, sokan nem kívánták kommentálni az elnök beszédét, mások pedig „sértődöttségből fakadó elfogultságként” értékelték Schuster szereplését. Rudolf Schuster egyébként utalt is beszédében arra, hogy a kormánykoalíció és a kormányfő többször is visszautasította a kerekeasztalkezdeményezésein való részvételt, s ugyancsak a koalíciós pártok azok, amelyek nem hajlandók kidolgo zni és elfogadni „Szlovákia állami doktrínáját”, amelyet az államfő javasolt, azzal a céllal, hogy párbeszédre késztesse a kormánypártokat és az ellenzéket. vissza Németh Zsolt tájékozódik A kárpátaljai látogatáson tartózkodó Németh Zsolt külügyi államtitkár felkereste a Beregszász környéki Csetfalvát, amely súlyos károkat szenvedett a márciusi árvízkatasztrófa során, és tájékozódott az újjáépítésről. vissza Magyar támogatás Kárpátaljának Székel y Gergely (Ukrajna) Külföldi tudósítónktól Felküldve: 2001. május 26. 9 . oldal Tegnap délután az árvíz sújtotta Csetfalva felkeresésével fejezte be kétnapos kárpátaljai látogatását Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára. A Milotával át ellenben lévő színmagyar településen a márciusi árvíz 110 házat döntött romba és legalább ennyi vár kiadós javításra. – Csetfalvát, ezt az árvíz sújtotta, számomra igen rokonszenves, kedves falut, ahol már nem először járok, mindenekelőtt azért kerestem fe l – felelte lapunk kérdésére a külügyi államtitkár – , hogy elmondhassam, a magyar kormány újra megpróbálja kivenni részét az árvízzel kapcsolatos gondok enyhítéséből. Valójában erről szólt az április eleji ungvári kormányfői látogatás is, amelyet követően megszületett az a kormányhatározat, amely szerint a magyar állam a már eljuttatott háromszázmillió forint támogatás mellett további kétszázmillióval segíti a kárpátaljai újjáépítést. A magyar kormány számára fontos, hogy a határ mindkét oldalán részt vegye n a károk enyhítésében, hiszen tudjuk, hogy az ukrán államra óriási terhek hárulnak. Nyilatkozatában Németh Zsolt kitért a parlamenti megvitatásra bocsátott státustörvény ukrajnai fogadtatására is, amivel kapcsolatban hangoztatta: Kijev eddig nem emelt kif ogást a dokumentum ellen, ugyanakkor tudomása van arról, hogy az ukránok is hasonló jogszabály előkészítésén dolgoznak a határon túl élő ukránokról. Ezzel együtt a magyar kormány készen áll arra, hogy eszmecserét folytasson a kérdésben, és átadja tapasztal atait Kijevnek. A külügyi államtitkár megítélése szerint az ukránok megértették a státustörvény üzenetét, nevezetesen azt, hogy a jogszabály a határon túli magyar közösségek identitásának megőrzését hivatott szolgálni. Látogatásával kapcsolatosan pedig elm ondta, jó alkalom nyílt arra, hogy áttekintsék a kárpátaljai magyarokat, illetve a magyar – ukrán kapcsolatokat érintő kérdéseket is, amelyekről szó eshet a közeljövőben sorra kerülő magas szintű magyar – ukrán egyeztetésen. A kétnapos látogatás záróeseményét megelőzően Németh Zsolt az időközben hozzá csatlakozó Bán Lászlónak, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) államtitkárának társaságában egy harmincmillió forint értékű Ikarus autóbusszal ajándékozta meg a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színhá z társulatát, amely évente mintegy 120130 előadást tart, főleg vidéken. Következésképpen számukra egy működőképes jármű fontosabb, mint az, hogy a színháznak saját épülete legyen. A Beregszász főterén megtartott átadási ünnepségen Bán László többek között hangsúlyozta, hogy Kárpátalján a színháznak erdélyi, felvidéki és délvidéki társaihoz hasonlóan nemcsak művészi feladata van, hanem küldetése is. A határon túli magyarság a rendszerváltó XX. század végén önszervezésében eljuthatott arra a
