Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-26
3 Cikkek: Státustörvény: román kifogások A román fél azt reméli, hogy a szakértői szintű budapesti konzultáción megfogalmazott javaslatait a magyar fél belefoglalja a státustörvény tervezetébe – közölte a bukaresti külügyminisztérium. Mint kolozsvári tudósítónk, Tibori Szabó Zoltán írja, a román külügyi közlemény ezúttal s em tért ki azokra a konkrét fenntartásokra, amelyekről a felek csütörtökön Budapesten tárgyaltak. Leszögezte azonban, hogy a román szakértők ismertették a törvénytervezettel kapcsolatos észrevételeiket, és pontosításokat kértek főképp azokról az előírásokr ól, amelyek Bukarest véleménye szerint „területen kívüli jellegűek”, azaz, amelyeket Románia területén kellene alkalmazni. Azokról a cikkelyekről is szó esett, amelyekről a román fél úgy véli, hogy alkalmazásuk révén Románia területén diszkriminatív rendsz er honosodna meg. A két küldöttség megállapodott abban, hogy a konzultációt követően az ott kifejtett álláspontokat mindkét fél „belső elemzési folyamatnak” vesse alá. A közlemény szerint a felek a következő konzultációs fordulón „megvizsgálják a státustö rvény romániai alkalmazásához szükséges kétoldalú megállapodás megkötésének lehetőségét”. A magyar státustörvényjavaslatot kicsit elhamarkodottnak, az „elkülönülési törekvéseket bátorítónak” nevezte Ion Iliescu román államfő abban az interjúban, amelyet a Magyar Televízió tegnapi világhíradójának adott. vissza T. Sz. Z. Ügyintézés Erdélyben, magyar nyelven Az új, eurokonform román helyi közigazgatási törvény életbelépése azzal kezdődött, hogy Gheorghe Funar , a szélsősé ges, magyargyűlölő kolozsvári polgármester riasztotta a rendőrséget, a csendőrséget, a titkosszolgálatokat, az ügyészséget és mindenkit, akit csak elért, hogy az RMDSZ – persze a történelmi magyar egyházak és a magyar kormány támogatásával – az éj leple al att a város bejárataihoz „a város horthysta időszakban használt nevével” ellátott helységnévtáblákat kíván felszereltetni. Márpedig – így Funar – a magyar helységnevet és a magyar nyelvnek a közigazgatásban történő használatára vonatkozó előírásokat Koloz sváron mindaddig nem fogják alkalmazni, amíg ő polgármester. Nincs is miért, hangzott az érvelés, hiszen a városban alig 11 százaléknyi „a magyar ajkú románok száma”, tehát a nyelvhasználat az új törvény szerint sem indokolt. Fölösleges is talán elmondani : sem az RMDSZ, sem a történelmi magyar egyházak, de a magyar kormány sem készült semmilyen éjjeli akcióra. De hiábavalónak bizonyult mindenféle RMDSZcáfolat, s annak bizonygatása is, hogy márpedig az 1992es népszámlálás adatai szerint Erdély fővárosában a magyarok aránya 2,7 százalékkal meghaladja a jogszabály által előírt varázslatos húszszázalékos küszöböt. A polgármester hajlíthatatlan – nem lesz kétnyelvű helységnévtábla, sem magyar nyelvhasználat a városházán. Négy esztendőbe telt, amíg a parlament két házát és az alkotmánybíróságot is megjárt törvény hatályba lépett. A kilenc évvel ezelőtti népszámlálás eredményei alapján Romániában 360 közigazgatási egység 1342 településén kellene alkalmazni a jogszabálynak a kisebbségi nyelvhasználatot érintő elő írásait. Ezekben a városokban, községekben és falvakban kellene két- vagy háromnyelvű helységnévtáblákat elhelyezni. Másik adat: a magyar lakosság számaránya 1062 településen haladja meg a húsz százalékot. Kormányzati álláspont szerint a törvény alkalmazá sát elő kell készíteni. E szerint a szóban forgó települések „hivatalos” listáját a következő napokban küldené szét a kormány a megyéket vezető prefektusi hivataloknak, aztán következne a helységnévtáblák szabványméretű elkészítése. Ez utóbbi elképzeléssel az RMDSZ is egyetért. Léteznek azonban a magyarság számára érzelmileg fontos települések, ahol nem lehet élni a törvény adta jogokkal. Például (százalékban): Arad – 15,7; Temesvár – 9,6; Brassó – 9,7 Nagybánya – 17,3; Zilah – 19,8; Medgyes – 13,3; Márama rossziget – 18,7; Déva – 9,3; Segesvár – 19,6; Torda – 11,5; Dés – 16,4; Beszterce – 7,2; Dicsőszentmárton – 19,6; Vajdahunyad – 7,1; Nagyenyed – 17,8; Szamosújvár – 18,1; Gyulafehérvár – 3,5;
