Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-25
10 Az Európa Tanács olyan állandó testület, amely az Európa Parlament ülései közötti időben annak jogait gyakorolja. A tegnapelőtt megtartott isztambuli kihelyezett taná cskozásán többek között a romániai kisebbségi kultúra helyzetét is megvitatta. Ebben szerepelt a csángókról készült beszámoló. A testület elé tárt jelentést a finn történész, Tytti IsohookanaAsunmaa készítette, akiről lapunk úgy tudja, hogy a jelentés elk észítése előtt Moldvában hosszabb ideig tájékozódott a csángók kultúrájáról, nyelvéről és vallási helyzetéről. Az Európa Tanács által elfogadott dokumentum a csángókról kimondja, hogy olyan, „magyar eredetű népcsoport, amely a középkor óta él Moldvában, a Kárpátok keleti lejtőjén. Nyelvi különlegességgel, ősi tradícióval és rendkívül változatos kultúrával rendelkeznek. Századok óta őrzik identitásukat. Ebben segített nekik a római katolikus vallásuk és az anyanyelvük, amely valójában egy magyar nyelvjárásna k felel meg”. A jelentés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a római katolikus istentiszteleteket a csángók anyanyelvén mutassák be és a vallási énekeiket is ezen a nyelven énekelhessék. Mint ismeretes, a moldvai csángók a romániai egyházmegyei beosztás al apján a jasi püspökséghez tartoznak. Petru Gherghel püspök azonban eddig egy alkalommal sem nevezett ki magyar származású papot a magyar ajkú csángók által lakott falvakba. Amikor II. János Pál pápa 1991ben Magyarországra látogatott, fogadta a csángók kül döttségét, akik a szentatyának egy memorandumot adtak át. Ebben a mintegy százötvenezerre becsülhető népcsoport képviselői arra kérték a pápát, támogassa azt a régi igényüket, hogy papjaik a gyónást és az istentiszteletet magyar nyelven mutathassák be. Az ügyben azonban nem történt előrelépés. Az Európa Tanács ülésén a magyar delegációt Surján László vezette. Lapunk kérdésére óriási diplomáciai eredménynek nevezte, hogy a testület egyhangú határozatban támogatta a csángók anyanyelvi, vallási és oktatási jog ait. Hozzátette: a csángók sorsával eddig nemzetközi szervezet még nem foglalkozott. – Régi fájdalmuk, hogy még a templomokban sem őrizhetik anyanyelvüket. A most elfgadott jelentés nagy elismeréssel szól katolikus hitükről. Talán mindez Rómára is hatással lehet – tette hozzá. Veres András püspök, az MKPK titkára örvendetesnek nevezte a határozatot. Mint fogalmazott, mindez azt a tényt rögzíti, amit a magyarság mindig is tudott: a csángók is magyarok. Hozzátette: pusztán ezzel az egy döntéssel még nem lehet javítani a helyzetükön, hiszen az ottani vezetésnek is toleránsabbnak, belátóbbnak kell lennie. Megtudtuk: nemcsak a négy erdélyi római katolikus egyházmegyéből, de Magyarországról is több alkalommal juttattak már el számukra magyar nyelvű liturgikus köny veket, a Székelyföldről pedig a lelkipásztorok bizonyos időközönként meglátogatják a csángók falvait. A Magyar Nemzet értesülései szerint a magyar nyelvű szentmiséket eddig csak magánlakásokban vagy közösségi helyiségekben tudták bemutatni, mert a helyi pa pság erre a templomokban nem adott lehetőséget. vissza Készítette: Boér Krisztina és Csoma Sándorné * a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet - MH = Magy ar Hírlap - Nszv = Népszava - NM = Napi Magyarország - MaNcs = Magyar Narancs - MF = Magyar Fórum - ÉS = Élet és Irodalom - VH = Vasárnapi Hírek - Vg = Világgazdaság
