Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-25
6 "olvasztótégelyben". Külön nemzettudattal, nyelvi sajátosságokkal, ősi hagyományokkal rendelkeznek, népművészetük és kultúrájuk igen gazdag. – A kialakult viták ellenére a csángó nyelvvel kapcsolatosan egy dolog kétségtelen, az, hogy a magyar nyelv egyik formája – szögezte le a jelentés, amely számos ajánlást fogalmazott meg a román kormánynak címezve a csángó kultúra megőrzésének módozataira. Az RMDSZ törvényhozóinak megfogalmazása szerint "a romániai politika lakmuszpapírja a csángókérdés", és arra hívták fel a figyelmet, hogy az ET kulturális bizottságának román tagjai megpróbálták kulturális és nem etnikai csoportként feltüntetni a csángómagyarokat, de ez nem járt sikerrel. Gheorghe Prisacaru, aki a román kormánypárt szenátoraként tagja a z ET kulturális bizottságának, csütörtöki nyilatkozatában kiegyensúlyozottnak nevezte az Isztambulban elfogadott dokumentumot, és azt emelte ki belőle, hogy a csángókról szóló jelentés készítője megállapította: "a Romániában élő csángók az állam iránt lojális román állampolgároknak tartják magukat, az a tény, hogy sokan a magyar nyelv egyik dialektusát beszélik, nem jelenti azt, h ogy magyarnak is érzik magukat". – A csángók nem etnikai, hanem a kulturális és a vallási önazonosságot sürgetik, s ahhoz kérik a román állam segítségét, hogy kulturális önazonosságukat megőrizhessék – fogalmazott. Prisacaru szenátor elmondta, hogy az isz tambuli ülésen ő vitába szállt azokkal a kisérletekkel, amelyek a csángókat magyar eredetűnek próbálták feltüntetni, mivel ez szerinte nem felel meg a történelmi valóságnak. A román szenátor arról nem beszélt, hogy ennek ellenére megszavazta a jelentést. Csak annyi megjegyzést tett: nem az Európa Tanács kötelessége meghatározni egy népcsoport eredetét, és reméli, hogy "az ET a jövőben az Európában található további több száz védelemre szoruló kisebbségi kultúrával is foglalkozni fog". vissza 20010524 / STÁTUSTÖRVÉNY – MSZPKÜLDÖTTSÉGEK A HATÁRON TÚLI MAGYAROKNÁL Zágráb/Lendva, 2001. május 24., csütörtök (MTI) – Az MSZP parlamenti frakciójának küldöttségei ezekben a napokban a határon túli magyarok szervezeteinél tájékozódna k a státustörvénnyel kapcsolatos álláspontokról – erről tájékoztatta csütörtökön telefonon az MTI zágrábi irodáját a frakciónak az a három tagú küldöttsége, amely Vancsik Zoltán képviselő vezetésével a szlovéniai magyarság képviselőivel tárgyalt. A Lendván (Lendava) tartott találkozón a Tomka György veze tte Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösségi Tanács képviselői tárgyaltak az MSZP frakciójának küldöttségével. A megbeszélésen egyebek között a magyar nyelvű média működési célú támogatásáról, a magyarországi munkavállalási lehetőség időtartamának , valamint a magyar igazolványok érvényességi idejének a meghosszabbításáról, és olyan garanciaelemekről tárgyaltak, amelyek biztosítanák, hogy magyarországi képzés után visszatérjenek szülőföldjükre a határon túli magyar fiatalok. A legnagyobb ellenzéki párt frakciójának küldöttsége szerint Lendván egyetértettek abban: a státustörvénynek az lehet a legfőbb célja, hogy mindenki a szülőföldjén tudjon jól élni és boldogulni. vissza STÁTUSTÖRVÉNY – MAGY ARROMÁN KONZULTÁCIÓ K – RO MÁN SAJTÓ Bukarest, 2001. május 24., csütörtök (MTI) – A román fél technikaigyakorlati és elvi kérdésekre egyaránt választ szeretne kapni a magyar státustörvénnyel kapcsolatban a Budapesten kezdődő szakértői konzultáción – írta a csütörtöki román sajtó. A megelőző hetek romániai sajtókampánya után csak néhány központi román lap írt csütörtökön a budapesti konzultációkról. A háttérinformációkra támaszkodó írások szerint Románia úgy véli: a törvénytervezet – jelenlegi formájában – bizonyos kérdésekben elle ntmond az érvényben lévő európai és román törvényeknek, a két ország közötti alapszerződésnek. A lapok összegzése szerint a román fél arra szeretne választ kapni, hogy milyen alapon állítják fel román területen és miként működnek majd a magyar igazolvány kiállításához szükséges ajánlásokat megfogalmazó irodákat. Tisztázni kívánják, hogy a tervezett értelmében Magyarországon munkát vállaló magyar nemzetiségű román állampolgárok társadalombiztosításával kapcsolatos költségeket – például a munkahelyi baleset miatti rokkantnyugdíjat – ki fizeti.
