Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-23
7 Az idén elfogadott és az alkotmánybíróságot is megjárt törvény értelmében azokon a romániai településeken, ahol valamely nemzeti kisebbség aránya eléri a lakosságon belül a 20 százalékot, az adott nemzeti kisebbség nyelvét használni kell a közigazgatásban. Ez két- vagy többnyelvű helységtáblát jelent, valamint azt, hogy a polgármesteri hivatalokban biztosítani kell az anyanyelvű ügyintézés lehetőségét, a határozatokat a kisebbség anyanyelvén is ki kell hirdetni. A településeken lévő nemze tiségi arányokat az 1992ben tartott népszámlás adatai határozzák meg. A jelenleg érvényes adatok alapján összesen 1342 romániai településen haladja meg valamely nemzeti kisebbség aránya a 20 százalékot, ebből 1062 olyan település van, ahol a lakosok legal ább 20 százaléka magyar nemzetiségű. A legtöbb ilyen település Hargita megyében található: összesen 231, míg Maros megyében 219 településre vonatkoznak a nemzetiségi anyanyelv használatát előíró rendelkezések. A Krónika című erdélyi lapban megjelent összeá llítás szerint azonban Erdély nagyvárosaiban egyelőre kivár a hivatal, alig történtek előkészületek a törvény alkalmazására. Bár a törvény azt is előírja, hogy azokban a tanácsokban, ahol a nemzetiségi tanácsosok aránya meghaladja az egyharmadot, számukra biztosítani kell az anyanyelven történő megszólalás lehetőségét, a magyar képviselők véleménye egyelőre megoszlik arról, hogy érdemese a törvény adta jog alapján magyarra fordítani a szót egyegy ülésen. vissza Többnyelvű közigazgatás Romániában 20010523 (a nyomtatott MH cikke) Az utóbbi évtized egyik legfontosabb, s talán legtöbbet vitatott jogszabálya, a közigazgatási törvény ma lép életbe Romániában. Az elhúzódó előkészítést végigkísérő nacionalista bírálatok egyik fő oka az volt, hogy a törvény a jelenleginél jóval nagyobb autonómiát kínál a helyi hatóságoknak. Az autonómia szó azonban eleve gyanakvást, sőt félelmet kelt a szélsőséges erőkben, amelyek szüntelenül az ország szétszakadása, pontosabban Erdély elcsatolása miatt aggódnak. De erősítette az ellenkezést az is, hogy a jogszabály szavatolja az anyanyelvhasználatot a közigazgatásban. Ennek megfelelően minden településen, ahol a kisebbségek aránya eléri a húsz százalékot, kötelező módon ki kell tenni a kétnyelvű h elységnévtáblákat és feliratokat. Ezeken a helyeken a közigazgatásban magyarul is tudó személyeket kell alkalmazni; azokban a helyi tanácsokban, ahol valamely kisebbség tanácsosainak részaránya legalább egyharmad, az üléseket magyarul is le lehet folytatn i; az anyanyelven megfogalmazott kérelmekre ugyanazon nyelven kell válaszolni. A legutóbbi, 1992es népszámlálás adatai szerint Romániában 1342 helységben kell majd alkalmazni a törvény kisebbségi rendelkezéseit - ebből 1062 településen a magyarok az érin tettek. A megyékre lebontott listán Hargita vezet 231 ilyen településsel, majd Maros, Szatmár és Kovászna következik 219, 107, illetve 106tal. Bihar megyében 95, Kolozsban 85 településen (közöttük Kolozsváron) szavatolja a törvény a szabad anyanyelvhaszná latot. Ami a szórványvidéket illeti, Szilágy, Fehér és Temes megyékben 54, 31 és 27, BeszterceNaszódban és Aradban 2626, Brassóban 24 településre vonatkoznak a törvény előírásai. KrassóSzörény és Szeben megyékben viszont ma már egyetlen olyan település sincs, ahol a magyar lakosság aránya elérné a 20 százalékot. A viták várhatóan a törvény életbelépésével sem érnek véget. Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere máris kijelentette, a városban nem érvényesítik rendelkezéseit, mivel számításai szerint ott a lakosságnak alig 11 százaléka magyar. Az 1992es népszámlálás adatait hamisnak nevezte, és ebben az sem zavarta, hogy az RMDSZ a tavalyi választásokon 11 százaléknyi szavazatot kapott, ami azt jelentené, hogy ez esetben a csecsemők is az urnákhoz járultak. Kolozs megye prefektusa ezzel szemben leszögezte: a törvényt alkalmazni fogják. A NagyRománia Párt elnöke, Corneliu Vadim Tudor azt szeretné elérni, hogy a törvény kisebbségi vonatkozású rendelkezéseit csak a jövő évre tervezett újabb országos népszámlálás után ültessék gyakorlatba. Egyben azzal fenyegetőzött, hogy Iliescu elmozdítását követeli a törvény kihirdetése miatt. A román államfő azonban kijelentette: a kisebbségre vonatkozó cikkelyek "minden szempo ntból helyesek, megfelelnek a román alkotmány szellemének. Figyelmes voltam, gondoltam, talán szükség lenne valamilyen módosításra, de azt hiszem, minden jól van". vissza Bogdán Tibor/Bukarest Dzurinda lemondást fontolgat 200 10523 01:20 Elképzelhető, hogy Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök rövidesen benyújtja lemondását. Erre akkor kerülhet sor, ha a parlament a szerdán esedékes bizalmi szavazással meneszti Ivan Miklos gazdasági miniszterelnökhelyettest. Dzurinda kedden, a koalíciós pártok elnökeinek késő estébe nyúló megbeszélésén jelentette be partnereinek, hogy helyettese nélkül nem vállalja tovább a kormányzást.
